Aki a NER-ben élt az elmúlt években, azt nem igazán lephette meg a Magyar Nemzet által a hétvégén bemutatott, tavaly decemberben készült kormányzati háttéranyag, amely arról szól, hogyan is lehetne csökkenteni a fránya gimnazisták számát, akik még mindig nem akarnak szakiskolába menni, pedig az iparkamara elnöke is nagyon mérges már.
Minisztériumi jelentés készült arról, hogyan nyírnák ki a gimnáziumokat
Ha kell, központi rendelkezésekkel terelnék át a diákokat a szakképzésbe. Még áprilisban egy szombathelyi tanácskozáson Palkovics László azt mondta, 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, és központilag szabályoznák, hány diák vehető fel gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakközépiskolába.
Palkovics László tegnap a témával kapcsolatban azt mondta az atv.hu-nak, hogy nem akarják csökkenteni a gimnazisták számát. Mielőtt azonban örömtáncot kezdenénk járni, hogy a kormány mégsem akar szembemenni a 21. századdal, mégsem akarja a lehető legtöbb gyereket szakiskolába gyömöszölni, olvassuk el gyorsan az oktatásért felelős államtitkár következő megszólalását is.
Palkovics tudniillik azt mondja a portálnak, gimnáziumi keretszámok ugyan nem lesznek, de a felvételit kötelezővé tennék 2019-től. Majd rögtön hozzáteszi: erre nem azért van szükség, hogy csökkentsék a gimnazisták számát.
Hát akkor mégis mi a fenéért?
Mi a francért beszél megint olyanokról Parragh László, hogy igenis csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát?
Tényleg arról van szó, hogy Palkovics hülyének néz mindenkit, és azt próbálja beadni, hogy ha jön a felvételi, akkor majd ugyanennyien fognak bekerülni a gimnáziumokba. Arról az írásbeli felvételiről van szó egyébként, amelynek létjogosultságát már eddig is milliószor megkérdőjelezték, és amelyről talán a kitalálói sem tudnák megmondani, mit is mér igazából. De eddig legalább nem volt kötelező, mondhatta azt egy iskola, hogy köszi, engem nem az érdekel, hogyan teljesít a diák kétszer negyvenöt percben, vizsgahelyzetben, hanem arra vagyok kíváncsi, mit gondol a világról, ki is ő tulajdonképpen, és ezért személyesen szeretnék vele beszélgetni. Most majd ez sem lesz, meghatározzák a központból „eldönti a felvételi”, hogy ki mehet gimnáziumba, és mindeközben még a képünkbe vágják: ez is a diákok érdekében van. Palkovics pedig azt is hozzáteszi: azt szeretnék, hogy „a középiskolai felvételiken sztenderdek legyenek a követelmények”. A Klik Klebelsberg Központ meg az egyentankönyvek korában persze tudjuk, mit is jelent ez.
| ||
És az a baj, hogy 2017-re eljutottunk oda, hogy ezen sem tudunk meglepődni. Lehet ugyan hüledezni, hogy van egy ország, ahol a gimnáziumok ellen beszélnek, ahol bár tagadják, de az érettségit adó intézményeket egyfajta ellenségnek tekintik, de meglepődni aligha lehet. Lehet mondani az érveket, hogy minden létező kutatás a gimnáziumok előnyéről beszél, hogy az érettségivel, diplomával rendelkezők arányának növelése volna a cél, a válasz kimondva-kimondatlanul is az lenne, hogy mi jobban tudjuk, mi kell a gyerekednek.
Van viszont ennek egy előnye: meglepődni nem lehet, de szerveződni, tiltakozni, ellenállni igen. Valahogy úgy, ahogy 2016 elején tették pedagógusok és diákok, csak most ügyesebben, célzottabban, tanulva a hibákból. Megmutatva, hogy nem Parragh Lászlók fogják eldönteni, mi lesz a gyerekek sorsa. Mert ne legyen kétségünk: a jövőt veszik el. Nem a miénket; a gyerekeink jövőjét. És közben még hülyének is nézik az embert.
