Lehet, hogy elefántok is lesznek az úszóvébé megnyitóján, de egyelőre csak a Fuck you! biztos

  • narancs.hu
  • 2017. július 9.

Narancsblog

Valaki elfelejtett szólni Orbánnak, hogy a „vizes vébé” nem az olimpia, s még csak nem is szülinapi zsúr a Pancho Arénában.

A múlt hetünk kétségtelenül az úgymond vizesvébé jegyében telt, s elég vidáman, igaz, minket is kétségkívül lesújtott Emeli Sandé lemondása, ám egyszersmind persze fel is villanyozott, hogy a viszonylagos népszerűségű előadó helyett melyik igazi világsztárt sikerül pár nap alatt leakasztani a minden bizonnyal a teljes további karrierjükért küzdő szervezőknek…

A léc magasan volt, hiszen maga Káel Csaba rendező mondta el az InfoRádió kedves hallgatóinak, hogy Emeli Sandé azért tökéletes találat egy vizesvébé megnyitójára, mert van egy dala, aminek az a címe, hogy Breathing under water, tudniillik víz alatt lélegezni… és az mennyire idevág. Nos, ilyen szempontból a művésznő helyébe sietve leigazolt CeeLo Green (nevét bátran fordítsuk egy Kiló Zöldségnek), ha lehet, még tökéletesebb találat, hisz az ő legnagyobb – tegnap óta Magyarországon is (a hírekből) ismert – slágere a Fuck you! (De fog ez tetszeni keresztényérzelmű szavazóiknak!)

Most tekintsünk el attól, hogy a buta úszók ahelyett, hogy tényleg a víz alatt lélegeznének, ekképp felgyorsítván haladásukat, minduntalan kiemelik a fejüket a vízből levegőért, s attól is tekintsünk el, hogy Káel Csaba logikája szerint a Halszagú Magyarország lenne a legalkalmasabb himnusz a vizesvébére, s az, mint tudjuk, kijön koszos ötvenmillából, a többi meg mehetne a felcsúti kisvasútba, ami így mehetne is egy üres kört a megnyitón, természetesen a Duna fölött.

Továbbá tekintsünk el attól is, hogy Kiló Zöldséget az esetleges konesszőrökön kívül a kutya nem ismeri Magyarországon, mint ahogy azt is hagyjuk figyelmen kívül, hogy Leslie Mandoki, Ákos vagy Demjén Ferenc milyen szépen énekelt volna a díszkivilágításba borult Parlament tetején – annál is inkább, mert ez még Zöldségtől függetlenül is megtörténhet.

Koncentráljunk inkább arra a szomorú szituációra, hogy mi folyik itt tulajdonképpen hetek, hónapok óta, azóta, hogy bezengték a Rolling Stones fellépésének lehetőségét.

Nos, a Kim Ir Szen elvtárs 140. születésnapját méltó módon köszöntő – élőképekkel sűrűn gazdagított – népünnepély a phenjani Rungrado Május Elseje Stadionban, az megy itt. Valami gigantikus összegekből összerótt, döbbenetes bizánci baromság. A fáraó piramisavatója, amit azzal reklámoznak, hogy ilyen úszóvébé-megnyitó még nem volt a világtörténelemben!

Nos, valóban nem volt, ilyenformán Káel Csabának tökéletesen igaza van, a Fuck you!-nál nincs pontosabb mű, ami leírná, hogy mit üzen az ő népének a vizesvébé legfőbb ura. Énekeljük együtt!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.