Kovács László: Nyers Rezső életpályáját halála után is érdemes példának tekinteni

  • Kovács László
  • 2018. július 29.

Nekrológ

Tudta, hogy mi az, amit már nem vagy még nem lehet megcsinálni.

Olyan embertől, olyan közéleti szereplőtől, olyan politikustól búcsúzunk, akinek neve meggyőződésem szerint aranybetűkkel kerül hazánk történelmének legutóbbi, csaknem százéves időszakának lapjaira.

Nyers Rezső szociáldemokrata munkáscsaládban született és nőtt fel Kispesten. Életét fiatal korától végigkísérte az olvasás, a tanulás. Ennek köszönhette gondolkodásának nyitottságát, nézeteinek, véleményének stabilitását. Hosszú politikai pályáját mindvégig hazánk sorsának jobbítására irányuló törekvése és a realitások gondos mérlegelése jellemezte. Különleges érzéke volt annak megítéléséhez, hogy a politikában és ezzel összefüggésben a gazdaságban mikor, mit lehet tenni. Tudta, hogy mi az, amit már nem vagy még nem lehet megcsinálni.

Tudta, hogy mit követel és mit nem visel el a magyar társadalom, és azt is, mit tesz lehetővé a hazai és a nemzetközi politikai helyzet.

Politikai nézeteinek, véleményének stabilitását segítette, hogy nem egyik napról a másikra került egyre fontosabb posztokra, hanem fokozatosan, néha kényszerű visszalépésekkel haladt előre, feljebb és feljebb. Közben egyre gyarapodott a tudása, már felnőtt korban szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1960-ban lett pénzügyminiszter, majd az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és a Központi Bizottság gazdaságpolitikáért felelős titkára. 1968-ban Fock Jenő miniszterelnökkel együtt, reformközgazdászok aktív részvételével dolgozták ki az úgy nevezett „új gazdasági mechanizmust”, amely az egypártrendszer és a központilag irányított gazdaság viszonyai között vezetett be a piacgazdaságra jellemző elemeket.

Az 1968-as prágai tavasz és ennek moszkvai utasításra katonai erővel végrehajtott leverése olyan nemzetközi és hazai környezetet teremtett a gazdasági reformok számára, amelyben elkerülhetetlenné vált a folyamat lefékezése, sőt egy sor területen a visszalépés. Akkor átmenetileg Nyers Rezső is „parkolópályára” került, ismereteit, tapasztalatait a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójaként és szakmai előadások során hasznosította.

Az MSZMP-n belüli reformfolyamatok felerősödése őt is visszahívta a politikába.

1987-ben, az egypártrendszer utolsó parlamentjében az Országgyűlés reformbizottságának elnöke lett. 1988 tavaszán az Országos Pártértekezlet ismét az MSZMP Politikai Bizottságának tagjává választotta, az év végén pedig a Németh Miklós vezette új kormányban lett államminiszter. Demokrácia iránti elkötelezettségét mutatta, hogy megalakította az Új Márciusi Frontot, amiért a párt megrovásban részesítette. 1989 júniusában, Kádár János halála után egy négytagú testület élén az MSZMP elnöke lett.

Mint régi szociáldemokrata, jelentős szerepet játszott abban, hogy 1989 októberében az MSZMP reformok iránt elkötelezett vezető politikusai és a párt tagjai között egyre erősebb befolyással rendelkező reformkörök az MSZMP rendkívüli Kongresszusán új pártot alapítottak, a Magyar Szocialista Pártot és ennek elnökévé Nyers Rezsőt választották.

A kongresszus az új párt stratégiai céljaként a szociális piacgazdaságot és a jóléti államot, lényegében a német szociáldemokraták, az SPD Bad Godesberg-i programját jelölte meg.

Nyers Rezső mint az MSZP elnöke jelezte a szociáldemokraták világszervezete felé a párt csatlakozási szándékát a Szocialista Internacionálé elnökének, Willy Brandt korábbi német kancellárnak. A csatlakozás az ilyenkor szükséges alapos vizsgálatok elvégzése után meg is történt.

1990-ben az MSZP budapesti listájáról Nyers Rezső bekerült az első szabadon választott demokratikus parlamentbe. Az ő népszerűsége és képviselői tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP 1994-ben megnyerte a választást és az SZDSZ-szel koalíciós kormányt tudott alakítani. Nyers Rezső 1994 és 98 között is tagja volt az Országgyűlés szocialista képviselőcsoportjának, tanácsai komoly segítséget jelentettek számunkra.

Fontos volt, hogy egyértelműen kiállt Magyarország európai uniós csatlakozása mellett, azt az egyetlen lehetséges, észszerű útnak nevezte.

1998-ban hivatalosan visszavonult a politikától, de címzetes egyetemi tanárként egy ideig még oktatott a Corvinus Egyetemen. Moldova György az ismert, és méltán népszerű, baloldali meggyőződésű, de a baloldalt, a Magyar Szocialista Pártot is kritikus figyelemmel kísérő író néhány éve egy televíziós műsorban úgy jellemezte Nyers Rezsőt, mint a mérvadó, tisztességes ember etalonját a politika környékén.

Az MSZP alakuló kongresszusán, 1989-ben készült egy fotó, ami a sajtóban is megjelent. Ezen az első sorban ülnek az MSZP akkor megválasztott vezetői, köztük Nyers Rezső, akivel mint a kongresszus ügyrendi bizottságának elnöke féltérdre ereszkedve éppen szót váltottam. A fotóra ma is büszke vagyok. Akaratlanul is kifejezte azt a tiszteletet, amelyet akkor már sok éve éreztem és ma is érzek Nyers Rezső iránt. Miután pedig 1998-ban, Horn Gyula lemondása után engem választottak az MSZP elnökévé, viszonylag gyakran beszélgettem Rudi bácsival, akinek támogatására, tapasztalataira mindig számíthattam. Bárcsak mi, szocialisták most is támaszkodhatnánk bölcs tanácsaira. Életpályáját azonban halála után is érdemes példának tekinteni.

 

A szerző politikus, hat évig volt az MSZP elnöke, volt külügyminiszter, volt EU-biztos. A szöveg a temetésen elmondott beszédének szerkesztett változata.

A Magyar Narancsban Nyers Rezső halálakor Pető Iván írt pályaképet az elhunytról, melyet itt olvashat el.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.