Az egykori politikus, diplomata és üzletember életének 100. évében hunyt el – értesült a családtól a hvg.hu.
Fábry Pál 1919. június 19-én született Budapesten földbirtokos-katonatiszti családba, apja hadbíró vezérőrnagy volt. Tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, 1942-ben államtudományi doktori diplomát szerzett. 1944-ben tartalékos tiszt lett, belépett a Független Kisgazdapártba, majd részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után politikai pályára került: titkár volt a Külügyminisztériumban, 1945-től a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője Tildy Zoltán alatt. 1947-ben behívták a Nemzetgyűlésbe, de mandátumáról lemondott. Rövid időre az ankarai magyar követség titkára lett, de Nagy Ferenc miniszterelnök erőszakos lemondatását követően ’47-ben távozott posztjáról és emigrált.
1949 óta az Egyesült Államokban élt: 1950 és 1953 között a Szabad Európa Rádió New York-i magyar irodájának vezetője, és a Du Pont Co. nevű cég marketing-tanácsadója lett. Megalakította a Világkereskedelmi Központok Szövetségét, majd 1989-ig a New Orleans-i Külkereskedelmi Központ vezérigazgatójaként dolgozott. 1982 és 1992 között Belgium tiszteletbeli konzulja volt az USA déli államaiban.
1989-ben alapítja meg Magyarországon a Joseph Pulitzer-emlékdíjat. A díj az amerikai Pulitzer-díj mintáját veszi alapul, de működésében attól független. A kitüntetés kifejezetten a kimagasló teljesítményt felmutató magyarországi újságírókat díjazza. A díjat a Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány adja át minden évben. Maga Fábry Pál 2009-ben állami kitüntetést kapott a díj létrehozásáért.
