Olvasói levél

Címlap

Magyar Narancs, 2012. január 19.

  • 2012. február 26.

Olvasói levelek

Tisztelt Dr. Magyar Narancs! Felszólítom, hogy a jövőben mellőzze a címlapon szereplő, a doktori fokozat birtoklására utaló megjelölést. Hosszú évek óta olvasom ugyanis az Ön neve alatt hétről hétre megjelenő írásokat, és egyre erősödött bennem az a felismerés, hogy azok valójában - gyakran majdnem teljesen szó szerint, más esetekben pedig csupán csekély mértékben eltérő megfogalmazással - az én gondolataimat tartalmazzák.

Ma már bizonyos vagyok abban, hogy ezzel Ön plágiumot követett el, így a doktori cím használatára méltatlan. Megjegyzem, az is előfordult, hogy egy-egy mélyebb, új elméleti következtetéseket magában foglaló okfejtés az Ön neve alatt jelent meg ugyan először, és én jutottam később azonos vagy hasonló álláspontra, ez azonban nem más, mint a plágium egyik minősített esete, nevezetesen a visszaható hatályú plágium. Emlékeztetni szeretném arra, hogy köztünk az elmúlt években semmiféle szakmai együttműködés nem alakult ki, gondolataimat - egy-két kivételes esetet leszámítva - sem Önnel, sem másokkal nem osztottam meg, így erre nem hivatkozhat. Kérem, hogy jogsértő magatartásával felhagyni és a jogszerű állapotot haladéktalanul helyreállítani szíveskedjen.

Tisztelettel,

Dr. jur. Valki László

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.