Olvasói levelek

"A Fidesz hátországáról semmiféle információm nincs"

Magyar Narancs, 2012. január 5.

  • 2012. február 26.

Olvasói levelek

A Médiatanács (MT) egyik tagja, Auer János felháborodott azon, hogy a Magyar Narancs őt személyesen nem kérdezte meg, mielőtt publicisztikát közölt a Klubrádiót sújtó döntésről. Ő maga kereste hát meg a lapot, hogy készítsenek vele interjút, különben jogi úton kér elégtételt.

Újat persze nem tud mondani, az MT eddigi patronjait pufogtatja, a beszélgetés mégis igen tanulságos olvasmány: a hosz-szúra nyúló válaszokban ugyanis feltárul az illusztris testület érvelésének inkoherenciája, tetten érhető számos csúsztatás és ferdítés, mellyel a demagóg nyilatkozatok elfedni próbálják a nyilvánvaló szándékot. Ez a szándék pedig a magyar rádiós kínálat egyetlen beszélgetős, a kétharmad által még nem gleichschaltolt adójának elhallgattatása.

Arra a felvetésre, hogy miért zenei tematikájú rádióra írtak ki pályázatot mindhárom felszabaduló budapesti frekvencia esetében, amikor már temérdek ilyen rádió van, Auer tanácsnok sajátos választ ad: semmi nem bizonyítja, "hogy Budapesten és vételkörzetében azonos paraméterekkel ne működhetne jól három kereskedelmi rádió". És eszébe jut még egy ütős érv: "De a pályázati feltételeket úgy fogalmaztuk meg, hogy az se rettenjen meg, aki a közéleti tematikát is fontosnak tartja, arra lehetett ugyanis a legmagasabb pontszámot kapni." Azt viszont már elhallgatja a tanácsnok, hogy a pályázat a közéleti tematika értékelésében csak a helyi közélettel foglalkozó és a mindennapi életet segítő műsorszámokat veszi figyelembe, ami logikus a kisvárosi helyi adókörzeteknél, de nonszensz egy 350 ezer fő által hallgatott rádiónál. A kiírás megszabja ugyan, hogy a "Pályázó köteles ismertetni és röviden jellemezni az egyes műsorszámokat, megjelölve köztük a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámokat, illetve az Mttv. 83. §-a szerinti célt szolgáló közszolgálati műsorszámokat", ám ez utóbbiakért már nem lehetett pontokat kapni. Pedig az e paragrafusban felsorolt célok között ott szerepel például "az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás" - ami pontosan illik a Klubrádió tevékenységére.

Auer szerint "a frekvencia hasznosulásának fogalmát sokféleképpen lehet értelmezni. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy az állam képviseletében a frekvenciát hasznosító MT milyen bevételekre tesz szert (!). (...) Azt is csak találgatni lehet, hogy mennyien fogják majd a nyertes szolgáltatók műsorát hallgatni." Az MT számára tehát az a kulcskérdés, hogy mondjuk 55 millió forint helyett 58-at kasszírozzon be évente egy frekvenciáért, amikor a közmédiára és médiaigazgatásra 100 milliárd jut a költségvetésből? - tudakozódik tovább a Narancs, mire Auer arról beszél, hogy "a Médiatanács nem szólhat és nem szól bele a közmédia tartalmába". A Médiatanács, melynek törvény szerinti feladata a sajtószabadság érvényesülésének biztosítása, ellenőrzése, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetértékelése, ne szólhatna bele a közmédia tartalmába?!

Törvénytisztelő állampolgárként fel vagyok háborodva, mert a Klubrádiót érintő pályázattal a Médiatanács megsértette a médiatörvényben biztosított jogaimat: "Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről." (2010. CIV. törvény, 10. § A közönség jogai)

Pataki Pál rádióhallgató

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.