Olvasói levelek

"A Fidesz hátországáról semmiféle információm nincs"

Magyar Narancs, 2012. január 5.

  • 2012. február 26.

Olvasói levelek

A Médiatanács (MT) egyik tagja, Auer János felháborodott azon, hogy a Magyar Narancs őt személyesen nem kérdezte meg, mielőtt publicisztikát közölt a Klubrádiót sújtó döntésről. Ő maga kereste hát meg a lapot, hogy készítsenek vele interjút, különben jogi úton kér elégtételt.

Újat persze nem tud mondani, az MT eddigi patronjait pufogtatja, a beszélgetés mégis igen tanulságos olvasmány: a hosz-szúra nyúló válaszokban ugyanis feltárul az illusztris testület érvelésének inkoherenciája, tetten érhető számos csúsztatás és ferdítés, mellyel a demagóg nyilatkozatok elfedni próbálják a nyilvánvaló szándékot. Ez a szándék pedig a magyar rádiós kínálat egyetlen beszélgetős, a kétharmad által még nem gleichschaltolt adójának elhallgattatása.

Arra a felvetésre, hogy miért zenei tematikájú rádióra írtak ki pályázatot mindhárom felszabaduló budapesti frekvencia esetében, amikor már temérdek ilyen rádió van, Auer tanácsnok sajátos választ ad: semmi nem bizonyítja, "hogy Budapesten és vételkörzetében azonos paraméterekkel ne működhetne jól három kereskedelmi rádió". És eszébe jut még egy ütős érv: "De a pályázati feltételeket úgy fogalmaztuk meg, hogy az se rettenjen meg, aki a közéleti tematikát is fontosnak tartja, arra lehetett ugyanis a legmagasabb pontszámot kapni." Azt viszont már elhallgatja a tanácsnok, hogy a pályázat a közéleti tematika értékelésében csak a helyi közélettel foglalkozó és a mindennapi életet segítő műsorszámokat veszi figyelembe, ami logikus a kisvárosi helyi adókörzeteknél, de nonszensz egy 350 ezer fő által hallgatott rádiónál. A kiírás megszabja ugyan, hogy a "Pályázó köteles ismertetni és röviden jellemezni az egyes műsorszámokat, megjelölve köztük a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámokat, illetve az Mttv. 83. §-a szerinti célt szolgáló közszolgálati műsorszámokat", ám ez utóbbiakért már nem lehetett pontokat kapni. Pedig az e paragrafusban felsorolt célok között ott szerepel például "az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás" - ami pontosan illik a Klubrádió tevékenységére.

Auer szerint "a frekvencia hasznosulásának fogalmát sokféleképpen lehet értelmezni. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy az állam képviseletében a frekvenciát hasznosító MT milyen bevételekre tesz szert (!). (...) Azt is csak találgatni lehet, hogy mennyien fogják majd a nyertes szolgáltatók műsorát hallgatni." Az MT számára tehát az a kulcskérdés, hogy mondjuk 55 millió forint helyett 58-at kasszírozzon be évente egy frekvenciáért, amikor a közmédiára és médiaigazgatásra 100 milliárd jut a költségvetésből? - tudakozódik tovább a Narancs, mire Auer arról beszél, hogy "a Médiatanács nem szólhat és nem szól bele a közmédia tartalmába". A Médiatanács, melynek törvény szerinti feladata a sajtószabadság érvényesülésének biztosítása, ellenőrzése, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetértékelése, ne szólhatna bele a közmédia tartalmába?!

Törvénytisztelő állampolgárként fel vagyok háborodva, mert a Klubrádiót érintő pályázattal a Médiatanács megsértette a médiatörvényben biztosított jogaimat: "Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről." (2010. CIV. törvény, 10. § A közönség jogai)

Pataki Pál rádióhallgató

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.