Olvasói levél

Kik rázzák az utcát?

Magyar Narancs, 2012. január 12.

  • 2012. február 26.

Olvasói levelek

Tisztelt Szerkesztőség! Cikkükben szó esik a negyedik magyar köztársaságot akaró 4K pártról. Noha az alapítók terve rokonszenves, rámutatok arra, hogy nem helyes a névben szereplő sorszám. A negyedik ugyanis - szerintem - az 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között fennállott Magyar Népköztársaság (e néven a második). Íme!

A Magyar Köztársaságok sorában első a nevében a népköztársaság szót szerepeltető, ám polgári demokratikus és Károlyi Mihály által elnökölt Magyar Népköztársaság. A második a Károlyit 1919. március 21-én puccsal félreállító kommunisták és baloldali szocdemek által létrehozott Magyar Tanácsköztársaság. A második világháború utáni egyéves, király és kormányzó nélküli, a Nemzeti Főtanács által regnált interregnum után az 1946-os alkotmány alapján alakult meg a polgárinak szánt és indult, de népi demokráciába átvitt Magyar Köztársaság, az volt a harmadik. Az 1949. évi, sztálininak is nevezett alkotmányon alapult a negyediknek számító Magyar Népköztársaság, amely - amint fent már említettem volt - 1989. október 23-ig állt fenn. A hidegháborúnak a Szovjetunió és szövetségesei által történt örvendetes elvesztése hatására jöhetett létre az 1989. október 23. és 2011. december 31. között működött (e néven a második) Magyar Köztársaság, ami a magyar köztársaságok sorában az ötödik. Logikusan következik tehát, hogy a 2012. január elsején életbe lépett Alaptörvény alapján működő állam, amelynek hivatalos nevéből a lényeget törölték, a hatodik Magyar Köztársaság.

Ha létrejön majd - remélem, mielőbb sor kerül rá - a jelenleg 4K-nak nevezett párt által kikiáltani kívánt köztársaság, neveztessék a hetediknek. Már csak azért is, mert ez szerencsés szám. Végre!

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Del Medico Imre

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.