Olvasói levél

Kik rázzák az utcát?

Magyar Narancs, 2012. január 12.

  • 2012. február 26.

Olvasói levelek

Tisztelt Szerkesztőség! Cikkükben szó esik a negyedik magyar köztársaságot akaró 4K pártról. Noha az alapítók terve rokonszenves, rámutatok arra, hogy nem helyes a névben szereplő sorszám. A negyedik ugyanis - szerintem - az 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között fennállott Magyar Népköztársaság (e néven a második). Íme!

A Magyar Köztársaságok sorában első a nevében a népköztársaság szót szerepeltető, ám polgári demokratikus és Károlyi Mihály által elnökölt Magyar Népköztársaság. A második a Károlyit 1919. március 21-én puccsal félreállító kommunisták és baloldali szocdemek által létrehozott Magyar Tanácsköztársaság. A második világháború utáni egyéves, király és kormányzó nélküli, a Nemzeti Főtanács által regnált interregnum után az 1946-os alkotmány alapján alakult meg a polgárinak szánt és indult, de népi demokráciába átvitt Magyar Köztársaság, az volt a harmadik. Az 1949. évi, sztálininak is nevezett alkotmányon alapult a negyediknek számító Magyar Népköztársaság, amely - amint fent már említettem volt - 1989. október 23-ig állt fenn. A hidegháborúnak a Szovjetunió és szövetségesei által történt örvendetes elvesztése hatására jöhetett létre az 1989. október 23. és 2011. december 31. között működött (e néven a második) Magyar Köztársaság, ami a magyar köztársaságok sorában az ötödik. Logikusan következik tehát, hogy a 2012. január elsején életbe lépett Alaptörvény alapján működő állam, amelynek hivatalos nevéből a lényeget törölték, a hatodik Magyar Köztársaság.

Ha létrejön majd - remélem, mielőbb sor kerül rá - a jelenleg 4K-nak nevezett párt által kikiáltani kívánt köztársaság, neveztessék a hetediknek. Már csak azért is, mert ez szerencsés szám. Végre!

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Del Medico Imre

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.