Olvasói levél

Kik rázzák az utcát?

Magyar Narancs, 2012. január 12.

  • 2012. február 26.

Olvasói levelek

Tisztelt Szerkesztőség! Cikkükben szó esik a negyedik magyar köztársaságot akaró 4K pártról. Noha az alapítók terve rokonszenves, rámutatok arra, hogy nem helyes a névben szereplő sorszám. A negyedik ugyanis - szerintem - az 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között fennállott Magyar Népköztársaság (e néven a második). Íme!

A Magyar Köztársaságok sorában első a nevében a népköztársaság szót szerepeltető, ám polgári demokratikus és Károlyi Mihály által elnökölt Magyar Népköztársaság. A második a Károlyit 1919. március 21-én puccsal félreállító kommunisták és baloldali szocdemek által létrehozott Magyar Tanácsköztársaság. A második világháború utáni egyéves, király és kormányzó nélküli, a Nemzeti Főtanács által regnált interregnum után az 1946-os alkotmány alapján alakult meg a polgárinak szánt és indult, de népi demokráciába átvitt Magyar Köztársaság, az volt a harmadik. Az 1949. évi, sztálininak is nevezett alkotmányon alapult a negyediknek számító Magyar Népköztársaság, amely - amint fent már említettem volt - 1989. október 23-ig állt fenn. A hidegháborúnak a Szovjetunió és szövetségesei által történt örvendetes elvesztése hatására jöhetett létre az 1989. október 23. és 2011. december 31. között működött (e néven a második) Magyar Köztársaság, ami a magyar köztársaságok sorában az ötödik. Logikusan következik tehát, hogy a 2012. január elsején életbe lépett Alaptörvény alapján működő állam, amelynek hivatalos nevéből a lényeget törölték, a hatodik Magyar Köztársaság.

Ha létrejön majd - remélem, mielőbb sor kerül rá - a jelenleg 4K-nak nevezett párt által kikiáltani kívánt köztársaság, neveztessék a hetediknek. Már csak azért is, mert ez szerencsés szám. Végre!

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Del Medico Imre

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.