Olvasói levél + válasz

Ma nekem, holnap neked - hogyan támogat az ORTT?

Magyar Narancs, 2008. szeptember 4.

  • 2008. szeptember 18.

Olvasói levelek

Állandó olvasójaként megjelenése napján vettem kézbe a "Féligazság" című borítóval megjelent Magyar Narancs számot, melynek cikke egyes elemeiben érinti a Műsorszolgáltatási Alap szerepét és tevékenységét a pályáztatási folyamatokban.

A cikkben ezzel kapcsolatos téves avagy félreérthető megállapításokra szeretnék itt röviden reagálni:

A Műsorszolgáltatási Alap (MA) elkülönített pénzalap, mely az ORTT kezelése alatt áll. Formáját tekintve önálló jogi személy, szerepe szerint döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző szerv, mely feladatai körében a pályázatok előkészítését, lebonyolítását és ellenőrzését végzi el, majd az ezzel kapcsolatos döntési javaslatokat a testület elé terjeszti.

Az irányításom alatt működő szakapparátus több mint egy évtizedes tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik, nem csak a testület irányában ellátandó feladatok körében, hanem a (potenciális) támogatotti kör igényeinek, észrevételeinek feldolgozásában és tolmácsolásában a döntéshozó szerv irányába.

E feladat jegyében, mind magam, mind elődeim különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy az alap tevékenységét átláthatóan végezze és a feladatait szigorúan a rá vonatkozó szakmai és jogi előírásoknak megfelelően lássa el.

Varró Szilvia írása szerint az alapnál ülésező bírálóbizottságokkal kapcsolatban "míg áprilisban még jogunk lett volna hangfelvételről végighallgatni a bírálók érveit.... májustól már a hangfelvételt is titkosították". Ez az állítás alapvetően téves. Az alap Pályáztatási szabályzatának módosítását a testület május 13-i ülésén hagyta jóvá. A bírálóbizottsági ülések jegyzőkönyvével kapcsolatosan az új szabályzat egyetlen - technikai - módosítást tett, nevezetesen, hogy ekkortól az alap munkatársai már csak kérés, igény esetén kötelesek leiratot készíteni a sokszor többórás, írásbeli terjedelmét tekintve ülésenként akár 80-100 oldal terjedelmű ülésekről. Sem az ORTT-t, sem az MA-t semmilyen jogszabály vagy más előírás nem kötelezi az ülésen elhangzottak rögzítésére, így ha - az írás vélelme szerint - a titkolózásra irányulna szándék, az hangfelvétel mellőzésével is elérhető lett volna. Erre azonban semmilyen törekvés nem irányult. Remélem, ennek fényében belátható, hogy ezen - eredeti szándékunktól eltérő fényben feltüntetett - technikai módosítás, inkább a munkafolyamat racionalizálása volt, megtakarítva felesleges munkaidő- és anyagráfordítást egy olyan eljárási mozzanattal kapcsolatban, amelyre az elmúlt évek során alig volt igény.

Meggyőződésem és tapasztalatom szerint az ellenőrzés és a tájékozódás lehetőségét tartja fenn az arra jogosultaknak, és kitekintve más testületek vagy pályázattal foglalkozó intézmények gyakorlatára (példaszerűen) ismereteim szerint sem az OVB, sem az Alkotmánybíróság, sem az NFÜ, sem az OFA, vagy Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács üléseinek, pályázatainak, döntés-előkészítési anyagainak sincs nagyobb nyilvánossága, mint amit a Műsorszolgáltatási Alap számára a jelenlegi szabályozás előír.

A fentiek fényében - és ez talán nem csak megfogalmazásbeli különbség - az alap nem "titkolózik", hanem szabályai nem teszik lehetővé a nagyobb mértékű betekintést, mint bármely hasonló szervezet esetében.

A hivatkozott írás beidézi, hogy 3 évvel ezelőtt, szinte pontosan megbízatásom kezdete előtt, az Állami Számvevőszék ellenőrzése során azt találta, hogy "az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap szervezeti és működési rendje a közpénzek felelős kezelése szempontjából nem megfelelő".

Az Alap és az ORTT a jelentés nyomán - az ÁSZ-szal egyeztetve - a feltárt problémák kiküszöbölése érdekében intézkedési tervet állított össze, melyet a Számvevőszék által visszaigazoltan maradéktalanul végrehajtott. Ennek is köszönhető, hogy az ÁSZ 2007-ben elvégzett újabb vizsgálata során a Műsorszolgáltatási Alapot illetően semmilyen aggály vagy további intézkedés szükségessége nem merült fel. A cikk tehát - tévesen - egy meghaladott állapotot vetít a mai állapotokra.

Végezetül reagálni kívánok egy - előrebocsátom -szubjektív megállapításra. Varró Szilvia írása az Alap honlapját nehezen áttekinthetőnek érzi. Gustibus non discutandum est - tartja a mondás, amiért mégis fájlalom a minősítést, az az, hogy munkatársainkkal az elmúlt év folyamán nagy energiákat fordítottunk arra, hogy az alap honlapja informatív és áttekinthető legyen. A honlap szerkezete és az ott megjelentetett információk a pályázókkal, támogatottakkal folytatott egyeztetési folyamat eredményeként nyerte el mai formáját. Tematikáját, felépítését ennek megfelelően ahhoz igazítottuk, hogy eljárási fázisonként az érintettek vagy érdeklődők nyomon tudják követni, informálódjanak, mely pályázatokon indulhatnak, ha már beadtak pályázatot, mikor várható a döntés, ha már volt döntés, mi várható a szerződéskötéskor, és ha már szerződtek, milyen teendőik lehetnek az ellenőrzés, beszámolás kapcsán.

Ez a felépítés bizonyára nem a monitor elé ülő, egyes, részinformációkra kíváncsi újságíró szemléletéhez igazodik, de a honlap szerkezetét elsősorban a funkcionalitás, az eljárási szakaszok szerint hozzáférhető/letöltendő dokumentumok határozták meg - eddigi visszajelzéseink szerint sikerrel. Minden más esetre készséggel állunk a sajtó rendelkezésére, ahogyan tettem ezt a hivatkozott cikk elkészítése idején is.

Dr. Dömény Péter,

a Műsorszolgáltatási Alap igazgatója

 

Titkolódzik az ORTT - továbbra is fenntartom cikkem alapállítását. Bár a szervezetnek joga van ahhoz, hogy a döntés-előkészítés alapjául szolgáló adatokat eltitkolja, a döntés meghozatala után csak akkor hajthatja el az újságírót, ha a nyilvánosságra hozatal a szerv működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének ellátását veszélyezteti. Persze az alap vezetője dönti el, melyek a veszélyeztető tényezők, de úgy is foglalhat állást, hogy hozzáférhetővé teszi az előzményeket. Nem arról van szó tehát, hogy az ORTT rettenetesen kívánja a nyilvánosságot, csak épp a fránya törvények nem teszik azt lehetővé, hanem hogy a szervezet a törvény azon passzusába kapaszkodik, amely az átláthatóságot és számon kérhetőséget lehetetleníti el, azt azonban elegánsan figyelmen kívül hagyja, hogy komoly bizonyítási teher van rajta. Konkrétan: amikor a nyugatos pályázat nyerteseként beejtőernyőzött Markó Bélá-s pályázat melletti érveket szerettem volna megtudni, nem küldhetnek el sommásan azzal, hogy azok a döntésmegalapozást szolgálják, punktum. Az lenne a nyilvánosságpárti hozzáállás, ha érdemben bizonyítanák be, miért nem tudhatja meg a Magyar Narancs olvasója, hogy hogyan került egy gyékényre a politikus Móriczcal, Babitscsal és Adyval.

Dömény Péter szerint a rendszer "az ellenőrzés és a tájékozódás lehetőségét tartja fenn az arra jogosultaknak". Másképp ülünk a lovon: az igazgató számára gondolom a bizottsági tagok, esetleg a pályázók az arra jogosultak, míg véleményem szerint a nyilvánosság egésze jogosult hiteles információkhoz jutni a közpénzek elosztását megalapozó szakmai érvekről. Dömény állításával szemben az OVB ülései nyilvánosak, az Alkotmánybíróság hosszan indokol, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács esetében pedig érthetően nagyobb súllyal esnek latba az állam üzleti érdekei. Tény ugyan, hogy az ORTT és az alap sem rosszabb nyilvánosságpártiság terén, mint a többi magyar szerv. De ezt azért ne tekintsük érvnek.

Varró Szilvia

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.