"Olvasói levelek" - Az öreg völgy látogatása

  • *
  • 2008. szeptember 4.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. augusztus 21. "Sisso" - a Narancs kislátószög rovatában megjelent - szűklátókörű cikkének néhány tárgyi tévedése: "Az idei Művészetek Völgye, mint köztudott, a Kapolcsi Bűvészetek Völgye (sic) nevet kapta.." Az idei Művészetek Völgye, mint köztudott, elmaradt.
Tehát a neve sem változhatott meg. Nem tudom, hogy "sisso" merre járt, de Kapolcson az idén a Kapolcsi Bűvészeti Napokra került sor, az eddigiektől eltérő tematikával, struktúrával, programmal. Harmadnyi pénzből, mint az előző esztendő történései.

"..a kormány segítsége nélkül is már régen rentábilisnek és átgondoltnak kéne lennie. A hetvennyolcmmillió forint támogatás azért mégsem kutyafüle."

"Sisso" ezen mondatainak meg se füle, se farka.

A kulturális fesztiválok a világon sehol sem rentábilisak. A rockfesztiválok - talán - igen. A hetvennyolcmillió állami pénz jó lett É volna, de - sajna - a Napok összköltsége összesen 62 millió forint volt. Három minisztérium - miután önhibánkon kívül kiestünk a ránk vonatkoztatható pályázatokból - az utolsó utáni pillanatban 21 millió forinttal támogatta meg rendezvényünket. Köszönet érte. És most jön a farok: a kiadások többi részét (41 millió) a saját bevételeinkből fedeztük. (Jegybevétel, szponzorok, bérleti díjak.)

Ami pedig az "átgondolást" illeti: 19 esztendeje, hogy permanensen át kell gondolnunk minden egyes éves rendezvényünket. Hogy ez mennyire sikerül, azt a fővédnök, azaz a közönség igazolja, igazolta vissza.

"..az ötszáz forintos parkolójegy és a nyilvánvalóan vaskos helypénz ellenére nincsen egy világra szóló színházi előadás"

A várható közlekedési anomáliák miatt - az önkormányzat és néhány magánudvar - új parkolóhelyeket alakítottak ki. Ez nem kevés befektetést igényelt. Egy város belterületén az egész napos parkolást ember nem úszná meg 500 forinttal. Kapolcson csak ennyibe került. A "vaskos helypénzt" pedig a kereslet-kínálat szabályozza. Közünk hozzá semmi. "Világra szóló (sic) színházi előadást" - a rendelkezésünkre álló pénzből - ugyan nem tudtunk prezentálni, de 10 nap alatt 600 előadást így is meg tudtunk tartani a több mint 50 ezer látogatónknak.

"A panaszkultúrára építő kommunikációs stratégia sem volna tragédia."

Az sem lett volna tragédia, ha "sisso" veszi a fáradságot és nyomon követi a történés ezen szálát. Az idén - demonstratíve - nem könyörögtünk, nem sírtunk, nem nyökögtünk a (köztudottan visszatérülő) állami résztámogatásért. (Meg is lett a következménye!) Két esetben írtunk viszont száraz, tényszerű emlékeztetőt a döntéshozóknak és vázoltuk fel fesztiválunk lehetetlen helyzetét. (Lásd net: www.kapolcs.hu)

"Pula, Öcs és a Szputnyik helyszín szinte teljesen kimaradt a rendezvényből."

Ismétlem: Kapolcsi Bűvészeti Napok! Egyébként: a dörögdi "Szputnyikot" (két esztendővel a Krétakör Ufo bázisa után) már tavaly - derült égből villámcsapás - hirtelen birtokba vette a katonai hírszerzés (!?).

"..lássuk be, talán áprilisnál korábban is el lehetett volna kezdeni a globális szponzorkeresést és nem kellene minden évben bedőlni az automatizmus vonzásának, miszerint ... nem kell a szervezését minden évben keményen újrakezdeni."

Kedves "sisso"! A feltételezések helyett talán nem ártott volna egy megelőző információs beszélgetés. Elmondhattuk volna, hogy - intézményesülés és bebetonozottság híján - minden egyes esztendőben szinte elölről kezdjük (keményen) a szponzorszerzést. Ez egy városoktól távoli kulturális rendezvénynél - pláne, hogy nélkülöznie kell a városok által biztosítható önkormányzati résztámogatást - igen nehezen megy. (Erről is több helyen nyilatkoztam már az elmúlt években.)

"a Sátoros Ünnep ... a Bűvészetek Völgye (sic) kvázi része lettek a saját költségükön, ami egy vicc amúgy."

Mimúgy? Nem értem, hogy mi a fene vicc abban, hogy a kapcsolódó programok az idén "önellátóságra" kényszerültek? (Dörögd - 'sök Háza, Öcs - 66-os út, Petend - Afrika udvar, Vázsony - Völgytornác.) Talán a kétezer "zsíros kenyeres fellépő" is vicces? Kegyednek lehet, nekünk nem annyira.

Márta István

Magyar Fesztiválszövetség - elnök

Új Színház - igazgató

Művészetek Völgye - igazgató

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.