Olvasói levél

Miért viszik el?

Magyar Narancs, 2012. március 29.

  • 2012. május 19.

Olvasói levelek

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, cikkükkel kapcsolatban tennék kiegészítést, fölelevenítve a Károlyi Mihály ellen már az I. világháború idején folyó kampány egy szerintem meglehetősen kevéssé ismert epizódját.

1918-ban ötödik évébe lépett az addig sosem látott borzalmakat hozó háború, az ellene folyamatosan harcoló Károlyit a korabeli hazai vezetés mellett a német császári hírszerzés is próbálta megsemmisíteni. Ennek budapesti rezidense egy Hermann Konsten nevű őrnagy volt, akinek még a főállamügyész is szolgáltatott ki adatokat. Politikailag kifejezetten jó lett volna közreadni: nincs semmi baj a központi hatalmaknál, pusztán az ellenségnek kémkedő magyar gróf és bandája dolgozik az igaz ügy ellen, ezért a gróf leveleit szerették volna megszerezni ennek bizonyítására. Ezt az akciót hiúsította meg az egyik első magyar világsztár, a korábbi birkózó, Robinetti.

Az ekkor már Robinson nevet használó magándetektív 1918. február 26-án felkereste Károlyi Mihályt, s előadta, hogy Konsten 50 ezer koronát ígért neki, amennyiben a gróf és az antant kapcsolatáról bármiféle bizonyítékot szerez. (A miniszteri fizetés ekkor évi 43 500 korona volt.) Robinetti-Robinson maga tudja, hogy nincsenek ilyen iratok, de "adjak át neki akármilyen tőlem származó írást, ő azért megbízójától pénzt kap, s nekem ennek fejében segítségemre lesz az őrnagy leleplezésében" - írja emlékirataiban Károlyi. Így is történt, a dolog vége óriási parlamenti botrány lett, Konsten eltűnt az országból, s a grófot sem lehetett ezek után az antant ügynökének nevezni következmények nélkül. Csaknem egy évvel később, miniszterelnökként a segítőkész detektívet alkalmazta testőrként, ám legszívesebben elküldte kutyáit sétáltatni a bástyasétányra. Ez Hajdu Tibor közlése Károlyiról szóló könyvében.

Azért ültem a gép elé,mert Robinetti-Robinsonról akarok néhány mondatot írni, aki az ügy kulcsfigurájaként néhány napra felkerült a világtörténelem színpadára. Szerepléséből kiderül: többre becsülte a tisztességet a szédítő 50 ezer koronánál- ez az MTK-pálya építési költségének harmada, egy miniszteri tanácsos négyesztendei javadalmazása. A francia-olasz származásúként nemzetközileg is elismert birkózó 1892 után mintegy tíz évig szerepelt a nemzetközi élvonalban Abs, Podubnij, Petrov méltó ellenfeleként. A Magyar Birkózó Szövetség honlapján ma is olvasható: 1880 után francia birkózók jöttek Budapestre, Robinetti, Masson és társaik. Mikszáth lapja, az Országos Hírlap ír róla, a Vasárnapi Újság is. Heltai Jenő egyik munkájában szerepel hősünk, Krúdy pedig egyenesen a szerelemhez hasonlítja a bajnokot. "Sok évvel ezelőtt, amikor a szerelem még a földön járt, patkókat tördelt, kártyapaklikat tépett, erős volt, mint Robinetti." Nagy Lajos több írásában említi nevét, s ugyancsak az erő jelképeként kerül elő neve minden idők legnagyobb újságírójánál, Adynál is a Pesti Hírlap 1901. december 14-i számában, ahol gúnyosan ír "a nagyváradi német zengeráj Robinettijeiről".

Robinetti eredeti neve Rosenfeld Lipót, Massoné pedig Mayer Mihály, a franciás művésznéven bizonyosan könnyebb volt sikereket elérni. Írásom rehabilitáció is lenne Robinetti-Robinson számára, mert az irodalomban Major Ottónál (Égi és földi háború) éppúgy afféle piti bűnözőként szerepel, akár a valószínűleg azonos forrást használó Schönwald Pálnak Károlyiról szólóírásában.Attól is tartottam, hogy Károlyi testőreinek az övét követő valamennyi rezsimben akár életveszélyes is volt a sorsa,míg ki nem derült: szerencsére neki nem, 1935. július 27-én halt meg Budapesten.

Üdvözlettel:

Kremser Péter

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”