(2012-04-19)
Schmitt Pál távozásának két, egymással szorosan összefüggő következménye van: egy politikai és egy tudományos. Az exállamfő a lemondása előtti héten adott kétségbeesett "interjúiban" meg a lemondást bejelentő beszédében e két területet megkísérelte egymástól elválasztani, mégpedig azért, hogy a tudományos közeg szerepét leértékelve államfői pozícióját megőrizhesse.
A múlt héten több ízben is szembesülnöm kellett azzal a (manapság sajnos már nem ritka) érzéssel, hogy fölöttébb rövidlátó és felelőtlen kormányokkal sújtott országban élek. Az IMF- EU-hitelmegállapodás előkészületének - a magyar partról nézve - mindinkább tragédiába hajló bohózatától eltekintve is két ügyben rajzolódott ki nemzetközi összevetésben kirívó mértékű impotenciánk.
Tisztelt Szerkesztőség! Mérő László "Olyan, mint az ország" című cikkének általam problematikusnak vélt állításaira szeretnék reagálni. Szerintem a plágium és a bérmunkás által írt dolgozat beadása közötti fő erkölcsi különbség nem az, hogy az előbbi a "könyvtár szégyene", míg az utóbbinak "jogos [lehet] a helye a könyvtárban [ha] eredeti, új alkotás", hanem az, hogy a plágium esetén az illető lop is és csal is, míg bérdolgozat esetén "csak" csal.
Mintha a kontinens sztárszakácsait kérnénk fel, hogy mondjanak véleményt a lakótelepi óvoda menüjéről, ők pedig szóvá tennék, hogy túl kevés a szarvasgomba a sajtos makaróniban. Sajnos azonban nemcsak a tudósok gondolkodnak így, hanem a tanárok jelentős része is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, cikkükkel kapcsolatban tennék kiegészítést, fölelevenítve a Károlyi Mihály ellen már az I. világháború idején folyó kampány egy szerintem meglehetősen kevéssé ismert epizódját.
"...egy ismeretlen ember, aki megrendült hangon kért tőlem bocsánatot, mondván, ő volt az, aki meg volt bízva az otthonom megfigyelésével" - vallja meg férfiasan a hű barátnak (Magyar Hírlap) Pozsgay Imre, akinek e nyilatkozatából megtudjuk azt is, hogy őt gyakorlatilag éjjel, nappal és máskor is megfigyelték, már 1970-től. Ettől azért kinyílik a bicska az emberi zsebekben.
"Alulírottak, az Orbán-rezsim demokratikus ellenzéke, parlamenti és parlamenten kívüli pártok, politikai és civil szerveződések mély megdöbbenésünket fejezzük ki, és erőteljes hangon tiltakozunk! A kétharmados kormánytöbbség Magyarország államelnökének megválasztását nem pusztán a Fidesz belső ügyévé, az Áder János és Áder János közti 'versenyre' szűkítette le, de esélyt sem adott arra, hogy a politikai alternatíva, Áder János vetélytársa megjelenjen az Országgyűlés falai s így a szélesebb nyilvánosság előtt.
Gyönyörű a Belváros uniós támogatással megújult "főutcája". Ám az unió gyanúja szerint irányított közbeszerzéssel épült - a bírság akár 1,8 milliárd forintra is rúghat. Az a cégcsoport, amely a munkát e vitatott módon nyerte el az V. kerülettől, azóta elenyészett - ám utódai Józsefvárosban most újabb fejlesztésbe fognának. Lesz-e szálloda a Hunyady-palotából, és kié lesz, ha lesz?
A kormányzat szerint csupán néhány jogtechnikai probléma választja el Magyarországot attól, hogy rendezze vitáit az Európai Bizottsággal, s utána megkezdődhessenek a tárgyalások az IMF-fel a készenléti hitel folyósításáról. A bizottság azonban politikai feltételekhez köti a megállapodást. Orbán Viktor ezt joggal nehezményezi - ám Brüsszelnek a jelek szerint nagyon elege van belőle.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy éve jelentette be, hogy meg kell újítani a parlament működését, ezért elengedhetetlen a házszabály felülvizsgálata is. Így hát Magyarország első számú és minden bizonnyal legrutinosabb törvényjavaslat-írója, Lázár János szolgálatba helyezte magát.
A "hungarikum" védjegy értelmes eszköz lehetett volna nemcsak egyes, valóban világszínvonalú termékek ügyesebb piacosítására, de a Magyarország-brand újragondolására is - állítják az ügy élharcosai. A hungarikumokról szóló, frissen elfogadott törvény azonban leginkább keresztbe tesz a civil szférából érkező kezdeményezésnek.
A hétvégén tartják az első fordulót: és nemcsak a két továbbjutó személye tűnik biztosnak, de az is, hogy a szocialista Francois Hollande a május 6-i második körben legyőzi Nicolas Sarkozyt. Kik és milyen ajánlattal léptek színre eddig?
Darvas Zsolt kutatásai szerint az alacsony mértékű pénzügyi tranzakciós adók nem okoznak súlyos károkat, és valóban növelik a költségvetés bevételeit. De a nálunk bevezetni szándékozott tranzakciós adó lényegesen eltér más országok példáitól, és a kockázatai is számottevők - vélekedik telefoninterjúnkban a brüsszeli Bruegel intézet kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Hogy Izlandról mindenkinek a gejzírek jutnak eszébe, az teljesen rendjén való, de hogy egy izlandi szerző természetrajzot kerülő könyvével is ugyanez lehet a helyzet, az már meglepőbb. Pedig a LoveStar épp olyan, mint a természeti jelenség: várunk, várunk, aztán egyszer csak előtör a tünemény a földből, akkor örülünk egy kicsit, majd várakozhatunk megint egy sort.
Egy könyv, amiben a szövegbúvár filoszok és a Lovecrafton edzett horrorrajongók egyaránt örömüket lelhetik.
"Ha jól belegondolok, Henrik Ibsen, Edvard Grieg, Edvard Munch jut kapásból eszembe a norvég kultúráról" - írja Józsa Márta a norvég irodalomnak szentelt lapszám egyetlen, e kissé hevenyészett mondattal együtt is szép esszéjében. Noha a tág téma ezúttal kevesebb teret enged a szerkesztői virtuozitásnak, mint a folyóirat legutóbbi, a pizsama, a kém vagy az át-tér hívószavakra felfűzött számainak esetében, a magas átlagszínvonalú, esetenként megrázó novellák és regényrészletek izgalmas és sokszínű gűjteményt adnak ki.
Vissza a gyökerekhez! Valami ilyesmi lehet a nálunk most debütáló szerzőpáros írói hitvallása, akik ugyanis bevallottan Maj Sjöwall és Per Wahlöö (a könyv egyik mondatában ironikusan meg is idézik a régi Martin Beck felügyelő alakját), a skandináv krimi ötven évvel ezelőtti alapítóinak formálása felé kanyarítják vissza érdeklődésüket.
1991-es megjelenése óta 60 nyelven jelent meg és 40 millió példányban kelt el, és ezzel nemcsak a bestseller, de a long-seller státuszt is kiérdemelte a norvég Jostein Gaarder regénye, a filozófia történetét ifjúsági regénybe csomagoló Sofie világa. A filozófiatanárból lett sztárszerzővel az újrafordított magyar kiadás apropóján telefonon beszélgettünk.
Műhelytitkok, keletkezéstörténetek, meghatározó olvasmányélmények, anekdoták, önéletrajzi adalékok, szellemi állásfoglalások, kultúra- és művészetelméleti gondolatok, ars poeticák és a kortárs irodalmi, kulturális (és esetleg politikai) közegen belüli önelhelyezések - rendszerint valami ilyesmit vár az olvasó, ha egy híres íróval készített interjút vesz a kezébe. Hát még, ha interjúkötetet!
Támogatott szerző volt, szocialista lányregényekről váltott a mesékre. Milyen szerepe volt az életében és a műveiben az államszocializmusnak? És mi máig tartó sikerének és szerethetőségének a titka?
Már Karinthy is megmondta, hogy férfi és nő nem értheti meg egymást, hiszen mindkettő mást akar: a férfi a nőt, a nő a férfit. A svéd írónő regénye kevéssel gazdagítja e tudásunkat, de legalább kimondottan szórakoztató módon teszi.
Az utóbbi évtizedek angol nyelvű lírájának egyik legnagyobb hatású és legellentmondásosabb figurája kétségkívül Ted Hughes. Sylvia Plath sötét, zárkózott (ellen)párjaként még egy hollywoodi moziban is feltűnt Daniel Craig alakításában, bár ezért a legkevésbé Hughest lehet hibáztatni.
A könyvfesztivál előtt egy héttel a legismertebb magyar írók egyikével, Esterházy Péterrel beszélgettünk Claudio Magrisról, Günter Grassról, Ottlikról, valamint az egykori néphadsereg és a jelenlegi kultúrpolitika titkos összefüggéseiről.
"Akkor maga nem is balkáni?" - teszi fel a kérdést egy törzsvendég a felszolgálónak a Kocsis család kávézójában. "Voltaképpen nem, feleltem, de valahogy mégis, gondoltam" - emlékszik Ildikó, a regény elbeszélője.
A könyvfesztivál díszvendége, a világhírű olasz író és esszéista számára Magyarország a második legfontosabb hely a világon. A Duna című kultikus esszéregény szerzője az Európai Egyesült Államok szükségességéről, az irodalom feladatáról és az íróval együtt öregedő könyvekről beszélt a Narancsnak.
Voltaképpen népszerű témáról van szó, mely a természetfilm-csatornák nézőit s alkalmanként - habár jóval kevésbé szakszerű kivitelben - a katasztrófamozik rajongóit is a székbe tudja szögezni, érdekes módon mégsem túl gazdag a vulkanológia magyar nyelvű, szakmailag is igényes irodalma. Bár erre könnyedén vágnánk rá a választ: hogyne, hiszen Magyarországon, sőt a Kárpát-, avagy Pannon-medencében nincsenek is vulkánok - pontosabban voltak ugyan valamikor, évmilliókkal ezelőtt, de már réges-rég kihunytak!
"Hát megvallom, az én reálpolitikám a Szentlélek Úristen" - fogalmazta meg álláspontját a hetvenes évek közepén a hivatalosan akkor már két és fél évtizede feloszlatott magyarországi jezsuita rendtartomány provinciálisa, Kollár Ferenc, s ő aztán igazán jól tudta, miféle áldozatokat is követel Jézus katonáitól az állampárti diktatúra.
"Uraim, hogyhogy nem látták, hogy jön a krízis?!" - szegezte a kérdést II. Erzsébet a London School of Economics konferenciáján összegyűlt tekintélyes közgazdászoknak. Ezzel nyit a könyv, hogy a továbbiakban célja szerint bemutassa, miként születnek meg a gazdasági és politikai szereplők fontos döntései, ezek eredőjeként hogyan vágtattunk bele a globális válságba, és miért van az, hogy Magyarország még a többieknél is jobban elbarmolta a dolgokat.
Pár nappal a 23. születésnapja előtt lépett fel április elején az A38-on Nika Roza Danilova, vagy ahogy többen ismerik, Zola Jesus. A lassan nemzetközi sztárrá váló énekesnőt a koncertet megelőzően faggattuk, szó szerint, néha ugyanis harapófogóval kellett kihúzni belőle a mondanivalót.
Négy zenekar - hármuk igazi veteránokból álló, kipróbált alakulat, míg a negyedik fiatal tagokkal reciklál egy húsz évvel ezelőtti stílust, és meglepő módon még jól is áll neki - négy erős lemez, négy betöltött hely 2012 legjobb metállemezeinek képzeletbeli listáján.
Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk, sose' veszekszünk, ülünk a kandallónál, s fogjuk majd egymás kezét... Vámosi János profetikus szép szavai mind igazolást nyernek Julie Gavras kezdő szépkorúakra hangszerelt romkomjában. Ámde a kandallóig (ami nem is kandalló, hanem egy szép nagy kád) vezető úton még vár egy s más a hatvannál állomásozó felekre.
Régi kedvencünk, Gus Van Sant szerencsésen túlélte Tarr Béla elementáris és letaglózó hatását, s most lágyabb húrokat penget. Érzékeny kamaszfilmje közelebb áll a Good Will Huntinghoz, mint az ún. Halál trilógiához (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok), bár itt is kulcstéma a halál.
Az amerikai független film híres embere a torontói filmfesztiválon beszélt új alkotásáról, A nyugtalanság koráról, ami nálunk egyből DVD-n jelent meg.
Jean-Paul Jaud néhány évvel ezelőtti - elég vitatott - dokumentumfilmjében egy provanszál falu polgármestere bevezeti a bioétrendet az iskolában, előnyben részesítvén a környékbeli gazdák termékeit - az alkotó egy éven át követte az intézkedés keltette konfliktusokat.
A szentségét vesztett Rumbach utcai zsinagóga színházi térként való használata, a színpad és a nézőtér összemosása, a civil játszók bevonása és a zsidó szertartások majdnem valósághű megidézése rendkívül erős alapként szolgálhat egy története szerint izraelita kisközösségen belül játszódó előadáshoz - de csak akkor, ha az alapon a felépítmény is masszív.
Míg a hetvenes években a magyarországi művészeti élet peremére szorított szubkultúra kényszerűségből, ellenállásból vagy a nemzetközi trendekhez igazodva vitte ki az utcára művészetet, a rendszerváltás után egy tudatos, igen sokszínű expanzióról beszélhetünk. Az elitista és zárt white cube (a kiállítóhelyek) és a köztér közötti falak folyamatosan omlanak le, a művészet betüremkedik a hétköznapok látványvilágába.
Gerhes Gábor Z, avagy egy ország című kiállításán szürke házakról készült fotók sokaságát láthatjuk, a hozzájuk tartozó információ, vagyis a történelem egy Google-térképen található.
Nemrégiben Újpest hőskorát igyekeztünk bemutatni, ám helyhiány miatt ki kellett hagynunk a legismertebb "pre-újpesti" objektumot.
Az utóbbi években a szemünk előtt kerekedett ki e vadon termő zöldfűszernövény kultusza: egy magára valamit is adó konyhaművész ki nem hagyná a menüből a medvehagymát.
A város lakóit rejtélyes eltűnések tartották rettegésben 1953-1954 folyamán. Gyerekek, fiatalkorúak lettek oda, a rendőrség tehetetlen volt. Törökszentmiklóson úrrá lett a pánik - mintha a hatóságok inkább az ügy eltussolását, mint felderítését tartották volna fontosnak.
