Publicisztika

Koltay András, a Médiatanács tagja cikkében több esetben is olyasmit ró fel a jelenkori magyar médiaszabályozást bírálóknak, ami nem állja meg a helyét.

"Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de a törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal." Az 1789-ben született Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata a véleményszabadság mindmáig érvényes, talán legkifejezőbb megfogalmazása.

Éledezik az európai baloldal: a francia elnökválasztást a szocialista jelölt nyerte (bár pártja tényleges erejéről csak júniusban, a nemzetgyűlési választások után kapunk teljes képet), szocialista- zöld koalíció győzött az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokon, nehéz helyzetbe hozva a 2013-as parlamenti választásokra készülő német jobboldalt.

Az elmúlt héten újabb abortuszvita robbant ki hazánkban, ezúttal az abortusztabletta engedélyezése örvén.

Bezárt cigánytelepi iskolában indított újra osztályt a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye Nyíregyházán. Az iskolát öt éve bezárták, hogy ne szegregáltan képezzék a roma diákokat, ezért most egy civil szervezet perel az újraindítás miatt. A Nyíregyházi Törvényszéken a pénteki tárgyalási napon a bíró ideiglenes intézkedésként megtilthatta volna új osztály indítását. Nem tette. Viszont kiderült, hogy az egyház miképp gondolkodik joguralomról, esélyegyenlőségről és a közfeladatok ellátásáról.

A magyar sajtószabadságért aggódók közös, ám megkérdőjelezhető feltevésre alapozva támadják a médiaszabályozást. A sajtószabadságot más alapvető joghoz képest minden körülmények között magasabb rendűnek tekintik, amit más jog védelme érdekében sem szabad korlátozni. Nincs azonban olyan európai ország vagy nemzetközi emberijogvédelmi rendszer, amelyben a szabályozás erre az előfeltevésre épülne.

Martonyi János az O Globo című brazil lapon keresztül üzent haza: a dél-amerikai országgal kialakítandó partneri viszonyunk szilárd biztosíték lesz arra, hogy gazdaságunk átvészelje az unió, illetve Európa válságát. A külügyminiszteri látogatás logikus folytatása azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a kormány igyekszik pótolni az elszalasztott lehetőségeket. Ha már az unió hátat fordított neki, ha az Egyesült Államok látványosan hülyét csinált belőle, ha a közelben senki nem akar már magyar hivatalossággal szóba állni, akkor legalább a feltörekvő harmadik világgal ne szakadjon meg a baráti eszmecsere.

„Harminc év irgalmatlanul hosszú idő a bezárt ember számára.”

Ha igaz, hogy az Európai Bizottság (EB) is rábólintott a médiatörvények múlt csütörtökön beterjesztett módosítására, akkor a Fidesz-kormány fennállása alatt, bármeddig is tartson az, aligha várható újabb érdemi változtatás a sajtó szabályozásában.

Mára valósággá vált, amiről áprilisban (lásd: Végelbánás, Magyar Narancs, 2012. április 5.) még csak feltételes módban beszéltem: a 62. életévüket betöltött bírák kézhez kapták a felmentésüket tartalmazó okiratokat, melyeket ténykedésének utolsó napjain még Schmitt Pál írt alá. A Fidesz-kormányzat ezzel a lépésével bebizonyította, hogy nemcsak a hazai ellenzék vagy a nemzetközi közvélemény, de saját közjogi értékei sem számítanak sokat abban a lassan mitológiai méreteket-kereteket öltő háborúban, amit a hatalom megtartásáért folytat.

„Felfoghatatlan, de két hosszú éven keresztül egy olyan ember lehetett a magyar kormány kulturális államtitkára, aki végig nem értette, hol is van egyáltalán” – Vári György elbúcsúztatja a távozó államtitkárt.

Általánosnak tekinthető nézetek szerint a Fidesz már hatalomra jutása előtt, ellenzéki helyzetben is, de főképpen a kétharmados győzelem óta igen hatásos propagandát folytat belföldön - és ezt ellenlábasai is el szokták ismerni. Ezzel kapcsolatban most két kérdésre próbálok felelni.

2000. július 31-én Izrael Állam parlamentje, a knesszet 63 szavazattal 57 ellenében a Likud-párti Mose Kacavot választotta a munkapárti Simon Peresz helyett az ország államelnökévé. A döntés meglepő volt, mivel Izraelt ekkoriban munkapárti kormány irányította Ehud Barak vezetésével, és Peresz volt a kormánykoalíció jelöltje.

Dario Fo, Elie Wiesel és Adam Michnik is aláírta azt a felhívást, amelyet Európa nagy napilapjaiban – a francia Le Monde-ban, a brit The Guardianban és a lengyel Gazetában, valamint a magyarnarancs.hu-n – tesznek közzé európai értelmiségiek Görögországért és Európáért aggódva.