A szavakat eredményes tettek is követték: két ízben is (2013-ban és 2020-ban) beszakadt a felsőoktatásba jelentkezők száma. Aztán mire összeállt az ötödik Orbán-kormány, valaki észbe kapott, hogy talán mégse annyira jó az, hogy a diplomások számában egyre jobban lemaradunk a világtól: deregulálták, jórészt az egyetemekre bízták a felvételi szabályozást, mire az egyetemek sorban vitték le a felvételi követelményeket, és most már azon hüledezik mindenki, hogy hányan jutottak be az egyetemekre és milyen pontszámokkal. Ugyanannak a pártnak az emberei, akik több mint tíz éven át, egészen tavalyig abban követték a vezért, hogy lehetőleg senki be ne menjen az egyetemre, most ugyanolyan lelkesen dolgoznak azon, hogy népes legyen az egyetemi világ.
Amióta az Oktatói Hálózat létezik, a legfontosabb ellenvetésünk a Fidesz-kormányok felsőoktatás-politikájával és kapcsolódó propagandájával szemben az, hogy Magyarországon nem túl sok, hanem túl kevés a diplomás, sokkal több fiatalt kellene felsőfokú végzettséghez juttatni. Akkor most már hurrá, a kormányzat épp azt teszi, amit követeltünk tőle, és azok, akik meg vannak hökkenve az idei bejutási adatokon, rosszul látják, mert végre jó irányba mennek a dolgok? És mi is elégedettek lehetünk?
Nem, nem vagyunk azok.
Levették az ajtót
Ahhoz, hogy több felsőfokon képzett fiatal legyen, ezáltal jobban boldoguljanak maguk is, meg az ország is, sok lépés vezet, és ezek közül a legegyszerűbb és legkönnyebb az, hogy nyissuk tágra az egyetemek kapuit – vagy akár azt is lehet, ami most történt, hogy eltávolítjuk a kapukat, ne is legyenek. A többi meg nemcsak, hogy hátra van, hanem komoly jelek utalnak arra, hogy a kormány ezeket nem is akarja megtenni. Ha pedig így van, akkor egész más fog kijönni ebből a dologból, mint amit szeretnénk.
Az első lépés természetesen az lenne, hogy többen érettségizzenek. Akkor lehet több közül válogatni, jobban megtalálni azt, hogy kinek érdemes továbbtanulni, kinek inkább másfelé orientálódni. A nappali tagozaton érettségizők száma 2017 óta lényegében stagnál, és több mint 20 százalékkal alacsonyabb a legmagasabb, 2011-es számnál (ez a ráta körülbelül kétszerese a demográfiai csökkenésnek). Tehát itt máig érvényesül a parraghizmus, és arról semmi hír, hogy a kormányzat itt is változtatást akarna.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
