A makacsok

Publicisztika

Hétfőn az Országgyűlés nem választotta meg Sólyom László jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé. A szavazás titkos volt, ám a Fidesz, az SZDSZ, az MDF és a KDNP előre bejelentette, hogy elfogadja Havasiné Orbán Mária jelölését - egyedül az MSZP-frakcióban nem volt kötött a voksolás. Ebből, meg a szavazati arányból (203 igen, 152 nem, 9 tartózkodás) nyilvánvaló, hogy a szocialisták miatt nem lett meg a szükséges kétharmados támogatás (azaz a minimum 257 igen szavazat).

Hétfőn az Országgyűlés nem választotta meg Sólyom László jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé.

A szavazás titkos volt, ám a Fidesz, az SZDSZ, az MDF és a KDNP előre bejelentette, hogy elfogadja Havasiné Orbán Mária jelölését - egyedül az MSZP-frakcióban nem volt kötött a voksolás. Ebből, meg a szavazati arányból (203 igen, 152 nem, 9 tartózkodás) nyilvánvaló, hogy a szocialisták miatt nem lett meg a szükséges kétharmados támogatás (azaz a minimum 257 igen szavazat).

A kudarc miatt elkeseredett köztársasági elnök - akinek előző főbírójelöltjét májusban utasította el a mostaninál nagyobb arányban a Ház - csúnyán lehordta az MSZP-t, és a párt indokait szégyenletesnek nevezte. A szocialisták előzőleg buzgón keresték a fogást Havasinén; és valóban, az, hogy a jelölt "tudományos munkásságát", vagy angolnyelv-tudását nem tartja a kormánypárt meggyőzőnek, gyöngécske érvnek tűnik. Különösen, hogy Sólyom korábbi emberénél, Baka Andrásnál úgy tűnt, a szocialisták számára irányadó az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleménye. Baka elnökké választását az OIT nem támogatta, és az MSZP az ő parlamenti leszavazásakor legitim módon hivatkozhatott a legfelsőbb szakmai fórum állásfoglalására.

Most viszont nem, hiszen az OIT a múlt héten rábólintott Havasinéra. Így hát maradt az említett magyarázkodás. Meg az, amit az MSZP magatartásának valódi okaként sejt mindenki: hogy tudniillik Havasiné Orbán Mária egyik rokona a Fidesz alkalmazottja, és a jelölt úgy általában is "jobboldali irányultságúnak" tekinthető. (A szocialista kifogásokról lásd bővebben két héttel ezelőtti Védekező kar című cikkünket.)

Az MSZP hivatkozhatna arra is (és egy kicsit hivatkozik is), hogy elvi megfontolásból kifogásolja Sólyom jelölési módszerét - az államfő dafke nem konzultál a pártokkal. Ebben inkább az MSZP-nek van igaza, hiszen egyfelől az ombudsmanokról vagy a főbíróról a pártokból álló Országgyűlés dönt, másfelől Sólyom valóban úgy tesz, mintha a politikai egyeztetés kizárólag "mutyi" lehetne. Ez a gőgös merevség minimum olyan sértő, mint amennyire sértőnek találja most a köztársasági elnök a szocialisták hétfői viselkedését.

Ám ez csak akkor lenne elfogadható érv Havasiné kizeccölése mellett, ha a párt minden eddigi Sólyom-jelöltet elutasított volna. De nem így történt.

Meglehet, az MSZP a Polt Péter-eset megismétlődésétől tart. A korábbi Fidesz-tag és -képviselőjelölt legfőbb ügyész a szocialisták szerint úgy táncolt, ahogyan Orbán Viktor fütyült. Szó se róla, erre a gyanúra Polt éppenséggel szolgáltatott alapot. Ám most ez az indok sem jó. Nemcsak azért nem, mert a jövőbe még a szocialista politikusok sem látnak (hogy a Havasiné vezette LB biztos a Fidesz szekerét tolja majd), hanem azért sem, mert minden komolyan vehető, a bíróságok világát jól ismerő szakelem szerint a jelölt eddigi munkásságában nyoma sincs a pártosságnak.

Ráadásul szocialisták félelmei nem azonos súlyúak azzal a problémával, amit a legfelsőbb bírósági interregnum jelenthet. (Nyár óta nincs főbíró, az LB-t vezető elnökhelyettesnek pedig áprilisban le kell mondani, mert betölti a 70-et.) Az LB nemcsak a bírói hatalmi ág csúcsszerve, hanem partnerként a törvényhozói hatalom fontos láncszeme is. És nagyon fontos intézmény abban az elodázhatatlan reformban, aminek a megkezdésén az igazságszolgáltatás minőségi javulása múlik. A hatékony és jó bíróságok pedig, kívülről tudjuk már, a jogállami berendezkedés garanciái. Az LB normális működéséhez elengedhetetlen egy megkérdőjelezhetetlen legitimitással megválasztott legfelsőbb bíró.

Lehetne akár Havasiné is. Sólyom jelöltjének az előéletében semmi nem utal arra, ami indokolná a szocialista félelmeket. Eltökéltségét a bíróság megreformálására senki, még az MSZP sem vitatta. Megválasztása mellett szólnak érvek, nem is rosszak, ellene lényegében semmi. Ha az MSZP továbbra is makacskodik, abból csak rosszul jöhet ki. A reform, a rendteremtés meggyőző ígéretével kampányoló Havasiné újbóli elmeszelését nehéz lesz másként értelmezni, mint hogy az MSZP-nek nem is kell a bíróságok átalakítása. Ezt kellene belátni most a szocialistáknak - tartsák bármennyire is bicskanyitogatónak az államfő jelölési technikáját vagy hétfői, a képviselői szabad véleménynyilvánítást semmibe vevő kirohanását. Ha akarják, utálják Sólyomot teljes szívükből - de amikor a józan észre van szükség, megpróbálhatnák használni.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.