A makacsok

Publicisztika

Hétfőn az Országgyűlés nem választotta meg Sólyom László jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé. A szavazás titkos volt, ám a Fidesz, az SZDSZ, az MDF és a KDNP előre bejelentette, hogy elfogadja Havasiné Orbán Mária jelölését - egyedül az MSZP-frakcióban nem volt kötött a voksolás. Ebből, meg a szavazati arányból (203 igen, 152 nem, 9 tartózkodás) nyilvánvaló, hogy a szocialisták miatt nem lett meg a szükséges kétharmados támogatás (azaz a minimum 257 igen szavazat).

Hétfőn az Országgyűlés nem választotta meg Sólyom László jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé.

A szavazás titkos volt, ám a Fidesz, az SZDSZ, az MDF és a KDNP előre bejelentette, hogy elfogadja Havasiné Orbán Mária jelölését - egyedül az MSZP-frakcióban nem volt kötött a voksolás. Ebből, meg a szavazati arányból (203 igen, 152 nem, 9 tartózkodás) nyilvánvaló, hogy a szocialisták miatt nem lett meg a szükséges kétharmados támogatás (azaz a minimum 257 igen szavazat).

A kudarc miatt elkeseredett köztársasági elnök - akinek előző főbírójelöltjét májusban utasította el a mostaninál nagyobb arányban a Ház - csúnyán lehordta az MSZP-t, és a párt indokait szégyenletesnek nevezte. A szocialisták előzőleg buzgón keresték a fogást Havasinén; és valóban, az, hogy a jelölt "tudományos munkásságát", vagy angolnyelv-tudását nem tartja a kormánypárt meggyőzőnek, gyöngécske érvnek tűnik. Különösen, hogy Sólyom korábbi emberénél, Baka Andrásnál úgy tűnt, a szocialisták számára irányadó az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleménye. Baka elnökké választását az OIT nem támogatta, és az MSZP az ő parlamenti leszavazásakor legitim módon hivatkozhatott a legfelsőbb szakmai fórum állásfoglalására.

Most viszont nem, hiszen az OIT a múlt héten rábólintott Havasinéra. Így hát maradt az említett magyarázkodás. Meg az, amit az MSZP magatartásának valódi okaként sejt mindenki: hogy tudniillik Havasiné Orbán Mária egyik rokona a Fidesz alkalmazottja, és a jelölt úgy általában is "jobboldali irányultságúnak" tekinthető. (A szocialista kifogásokról lásd bővebben két héttel ezelőtti Védekező kar című cikkünket.)

Az MSZP hivatkozhatna arra is (és egy kicsit hivatkozik is), hogy elvi megfontolásból kifogásolja Sólyom jelölési módszerét - az államfő dafke nem konzultál a pártokkal. Ebben inkább az MSZP-nek van igaza, hiszen egyfelől az ombudsmanokról vagy a főbíróról a pártokból álló Országgyűlés dönt, másfelől Sólyom valóban úgy tesz, mintha a politikai egyeztetés kizárólag "mutyi" lehetne. Ez a gőgös merevség minimum olyan sértő, mint amennyire sértőnek találja most a köztársasági elnök a szocialisták hétfői viselkedését.

Ám ez csak akkor lenne elfogadható érv Havasiné kizeccölése mellett, ha a párt minden eddigi Sólyom-jelöltet elutasított volna. De nem így történt.

Meglehet, az MSZP a Polt Péter-eset megismétlődésétől tart. A korábbi Fidesz-tag és -képviselőjelölt legfőbb ügyész a szocialisták szerint úgy táncolt, ahogyan Orbán Viktor fütyült. Szó se róla, erre a gyanúra Polt éppenséggel szolgáltatott alapot. Ám most ez az indok sem jó. Nemcsak azért nem, mert a jövőbe még a szocialista politikusok sem látnak (hogy a Havasiné vezette LB biztos a Fidesz szekerét tolja majd), hanem azért sem, mert minden komolyan vehető, a bíróságok világát jól ismerő szakelem szerint a jelölt eddigi munkásságában nyoma sincs a pártosságnak.

Ráadásul szocialisták félelmei nem azonos súlyúak azzal a problémával, amit a legfelsőbb bírósági interregnum jelenthet. (Nyár óta nincs főbíró, az LB-t vezető elnökhelyettesnek pedig áprilisban le kell mondani, mert betölti a 70-et.) Az LB nemcsak a bírói hatalmi ág csúcsszerve, hanem partnerként a törvényhozói hatalom fontos láncszeme is. És nagyon fontos intézmény abban az elodázhatatlan reformban, aminek a megkezdésén az igazságszolgáltatás minőségi javulása múlik. A hatékony és jó bíróságok pedig, kívülről tudjuk már, a jogállami berendezkedés garanciái. Az LB normális működéséhez elengedhetetlen egy megkérdőjelezhetetlen legitimitással megválasztott legfelsőbb bíró.

Lehetne akár Havasiné is. Sólyom jelöltjének az előéletében semmi nem utal arra, ami indokolná a szocialista félelmeket. Eltökéltségét a bíróság megreformálására senki, még az MSZP sem vitatta. Megválasztása mellett szólnak érvek, nem is rosszak, ellene lényegében semmi. Ha az MSZP továbbra is makacskodik, abból csak rosszul jöhet ki. A reform, a rendteremtés meggyőző ígéretével kampányoló Havasiné újbóli elmeszelését nehéz lesz másként értelmezni, mint hogy az MSZP-nek nem is kell a bíróságok átalakítása. Ezt kellene belátni most a szocialistáknak - tartsák bármennyire is bicskanyitogatónak az államfő jelölési technikáját vagy hétfői, a képviselői szabad véleménynyilvánítást semmibe vevő kirohanását. Ha akarják, utálják Sólyomot teljes szívükből - de amikor a józan észre van szükség, megpróbálhatnák használni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.