Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. október 15. Kedves Narancs, néhány megjegyzés a Herta Müllerről szóló cikkhez: "A magyar publikum az előzetes olvasói felmérések szerint az idén is Paulo Coelhóra és Wass Albertre tippelt, e két sztárszerzőt várta az irodalmi Nobel-díj porondjára." Kiss Noémi maga is írónő, felteszem, arra szeretett volna rámutatni, hogy rettentő küzdés íróként az élet, de bár pl.

Magyar Narancs, 2009. november 12. T.

Magyar Narancs, 2009. október 29. Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam Varró Szilvia írását az újvidéki razziáról.

Magyar Narancs, 2009. november 5. Kedves A Szerk.! Nagyon szépen, vagy inkább professzionálisan felépítetted az Egy rakás szerencsétlenség című cikket.

Előző heti számunkban A cigányokról őszintén c. írás szerzőjének nevében egy i-t y-ra cseréltünk, holott a szerző neve: Sárközi Gábor.

Mi történt a hétvégén Sajóbábonyban?

Manapság majd minden közéleti szereplőnek - legyen az politikus, bankár, médiaszemélyiség vagy a köztársaság egységét megtestesíteni hivatott legfőbb méltóság - erős indíttatása van arra, hogy a cigányokról, a cigányügyről őszintén beszéljen. Cikkek, tanulmányok, konferenciák egész sora sürgeti az effajta beszédet. Beszéljünk hát őszintén!

"'Majtényinak egyetlen mentsége lehet, ha bizonyítékot szolgáltat arra, hogy elrabolták az ufók, és ezért nem szabad akaratából cselekedett. Az viszont teljesen nyilvánvaló, hogy Majtényi László, az ORTT elnöke megőrült.' Olvasta ezeket az idézeteket?" Ezt a kérdést tette fel Majtényi Lászlónak, az ORTT frissen lemondott elnökének a TV2 műsorvezetője a múlt hétfő reggeli Mokkában, azt állítva, hogy az idézet a Magyar Demokrata Fórum előző pénteken megjelent közleményéből való.

Az elmúlt években sok száz, a járdákat részben vagy egészben igénybe vevő parkolóhelyet alakított ki a Centrum Parkoló (Centrum) Kft. a fővárosban. Bár az esetek jó részénél a KRESZ e járdákra kifejezetten tiltja a felállást, akár százmilliókat is kaszálhat évente így a társaság.

Sajnálattal értesítem Önt, hogy Bovaryné és Holdrabló nem én vagyok, magánnyomozását így tovább kell folytatnia a debreceni bloggerek(?) vezére(?) után. Jászberényi "Jászberényi Attila" Attila Ps. Remélem, soha senkit nem fognak lesógorervinezni Ön helyett, de engem - bár Holdrabló Urat (Hölgyet?) nem, írásait mértékkel ismerem - ezek után már csak felholdrablózni lehet. .

Magyar Narancs, 2009. október 22. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.

A hétvégénket Orbán Viktor két fellépése aranyozta be, melyből az első Kecskeméten, az "Új államépítés" című konferencián esett, a másik - nem kevésbé érdekes - pedig az Echo televízióban. Utóbbira azért volt szükség, hogy némileg bunkesztánibb, kifelé, jobb felé sandítgatásra jobban hajlamos, ám mégis potenciális híveinek elmagyarázza, mit is hallhattak Kecskeméten. A szamárvezető azért kellett nagyon, mert Orbán komoly teret szentelt beszédében a jobboldali szélsőségeknek, nem éppen a barátkozás szellemében.

Éltesebb olvasóink biztosan emlékeznek arra az amúgy jóravaló fiatalemberre, aki az előző rezsimben, annak is már a vége felé olyan mondatok kíséretében fogta meg a kabátgombjukat, hogy "persze, Sztálint nem akarom védeni, de Lenin igazából jót akart", vagy hogy "rendben, bajod van Marxszal, de könyörgöm, előbb olvasd el rendesen". És nem értette! Esetleg Marx születésének valamelyik évfordulóján olyan postai képes levelezőlapot adott át barátainak (nyugati importból), amelyen a vicces grafika a filozófust konfettiesőben, mókás papírcsákóban, születésnapi tortával és kissé pityókosan ábrázolta.

Az Országgyűlés 2009. október 5-én fogadta el a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt (T/10105. sz. törvényjavaslat). Ezt két héttel később, október 21-én Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Levelében az elnök azt kifogásolta, hogy kimaradtak a vallásra, a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a teljes termékenységre és a fogyatékkal élésre vonatkozó kérdések. Vajon igaza van-e Sólyom Lászlónak?