Autós, fizess!

Publicisztika

A helyszínen kiszabható szabálysértési bírság felső határát a jelenlegi 20 ezer forintról 100 ezer forintra emelné három fideszes politikus - Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán - múlt pénteken az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslata. A törvény 2011. január 1-jén lépne hatályba - jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. No részletfizetés, nuku méltányosság. A hajtóvadászat hamarosan kezdődik, pontosabban újult erőkkel folyik tovább.

A helyszínen kiszabható szabálysértési bírság felső határát a jelenlegi 20 ezer forintról 100 ezer forintra emelné három fideszes politikus - Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán - múlt pénteken az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslata. A törvény 2011. január 1-jén lépne hatályba - jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. No részletfizetés, nuku méltányosság. A hajtóvadászat hamarosan kezdődik, pontosabban újult erőkkel folyik tovább.

A magatartási normák e három őrzője szerint a "kialakult hagyományok miatt, és a kellő visszatartó hatás elérése érdekében" van szükség egyhavi fizetésnyi pénzre srófolni e rögtöni ítélkezés plafonját.

Gondoljunk csak bele, áll Kovács közrendőr - közismert - szakmai felkészültsége teljes birtokában, aztán, mert a pillanat hevében esetleg elragadtatja magát, levesz egyhavi bért az első arra járótól. Mert nem tetszik a pofája. Vagy - és az elszenvedő felől elsőre ez tűnik a jobb esetnek - meg lehet egyezni vele, s beéri egy húszassal a zsebébe. Ne merje erre senki azt mondani, hogy ki van zárva!

Az elmúlt esztendők bőséges tapasztalatai alapján ép lelkiismerettel senki sem állíthatja, hogy a magyar rendőrség van abban a szakmai, egzisztenciális és legfőképpen morális állapotban, amitől oly maradéktalanul megbízhatnánk benne, hogy rábízzunk ilyesmit. Ugyan már, le vannak minden értelemben gatyásodva! Legkevésbé a "rendőrséget belülről ismerő" rendőrminiszter, Pintér Sándor állíthatna ilyet, aki avval szédítette e hazát és a rendőröket beiktatása után, hogy pénz ugyan nincs a rendőröknek semmire, de két hét múlva itt rend lesz.

A napnál is világosabb, miről szól ez a szigorítás; arról, hogy a társadalom egy - rövid gondolkodás (akinek kocsija van, pénze is van, fene a pofáját!) után kipécézett - csoportjával fizettetjük meg annak az árát (mondjuk a rendőrség fenntartásáét), amire egyszer már - adók, illetékek, járulékok formájában - beszedtük a pénzt. S az, hogy ebbéli ügyeskedésünk közepette melegágyat vetünk a korrupciónak, hogy is mondjuk finoman: járulékos haszon. Hiszen a rendőrség fizetésének normalizálására fordítandó - ugyancsak már többszörösen beszedett - pénzek is vidáman elcsordogáltak már a balfenéken, a rosszul működtetett állam eresztékei közt. Vajon melyik lesz a társadalom következő kirablandó csoportja?

A kérdés jogos, hiszen a most benyújtott költségvetésből tisztán kivehető, a kormány jövőre sem tud/szándékozik tenni az állam racionális működéséért semmit. Nincs terve az elfolyó pénzek megtartására, inkább ügyeskedik itt-ott egy kicsit. Mert ők olyan fineszesek, hogy ezt is megmalmozzák. Nos, az ilyesmi nem szokott bejönni, már középtávon sem. Dörzsölt fickókkal van tele a szemétdomb.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.