Kinek a kenyere?

Az albánok már a pékségben vannak

  • Szerbhorváth György
  • 2012.01.12 16:51

Publicisztika

A Magyar Pékszövetség szerint az albán pékségek nem tartják be a sütödékre vonatkozó szabályokat – írja a mai Magyar Nemzet. De honnan tudjuk, hogy egy pékség albán, ha nincs ráírva?

Werli József szakmai főtitkár szerint 250-300 albán pékség lehet Magyarországon a mintegy 1300-ból, de  van még 1800-2000 látványpékség is. Meg nem erősített hírek szólnak arról, hogy tavaly a munkaügyi ellenőrök célzottan szálltak rá az albán pékségekre.

 

Ezt kéne kitenni?


Ezt kéne kitenni?

Nem vagyok sem a cégügyek, sem a szakma ismerője, de ha valaki úgy ránézésre meg tudja mondani egy pékségről, hogy az albán-e, rögtön szóljon, mert a világ e fertályán az albán pékek a legjobbak. De ha egy pesti pékség felett nem a – példának okáért – „Arif Kurthesi péksége” cégér lóg, és a vállalkozás neve sem Big Albania Kft., Prishtina Bt. vagy Tetovo Zrt., honnan a pitliből tudják, hogy milyen etnikumú is a pékség? Van egy etnikai Geiger–Müller-detektoruk? Ahol nincs hájas kifli, akkor az biztos muzulmán, ergo albán? De hisz az albánok közt sok a katolikus is, jó részük meg még inkább klánokban él. Ha meg már itt tartunk, a tradicionális albán (balkáni) péktermékek közül én itt nem találtam semmit, például bureket – bár valaki mindig tud egy helyet, ahol van.

Persze lehet pilinckézni a kiadott munkavállalási engedélyek alapján, származási hely, név stb., így nem nehéz kilőni az albánt. De kissé aggályosnak tűnik ez az etnikai megkülönböztetés, bár mondom, a minőség okán kifejezetten örülnék, ha tudnám, hol albán a pék. Ám hová vezet az, ha szakmai szövetségek etnikai alapon különböztetik meg a tagokat? Az ún. albán pékségekre ezentúl, ha Dávid-csillagot nem is, majd e jelet festik ki a hazafiak? (Nem lesz könnyű…) És nem magyar termékként lesz megbélyegezve a bajor kifli?

Persze ne legyünk ultralibcsik: tudjuk, a magyar nótát a cigány játssza jól, a pizzát az olasz süti, rengeteg szakma kötődik egy-egy etnikumhoz, nincs ezzel semmi baj, történelmileg alakult így, apáról fiúra száll a tudás stb. De sütőiparunk mintha tartana az albánoktól – ó, persze, koszosak ezek, meg ilyenek meg olyanok, magyarul se tudnak, ez volna a probléma lényege. Természetesen más lenne a helyzet, ha e pár száz pékség azzal reklámozná magát, hogy éppen albán a pék – de itt erről szó nincs. Vagy ha úgy is lenne – egyáltalán milyen alapon merülhet fel, hogy őket kell külön ellenőrizni? Már az botrányos, hogy ez szóba került, még ha kvázi cáfolták is.


Vajdasági élettapasztalataim arra utalnak, hogy igen, pékben az albán a jó (ahogyan tradicionálisan övéké a legjobb fagyi, ők tartják a szotyola-, tökmag- és sültgesztenye-bizniszt, náluk kapható – egyáltalán – jó limonádé és borovnica). Azt is tudom, hogy egyesek kizsákmányolják a munkásaikat (a falumban például kifizetik a minimálbért az eladóknak, de annak egy részét kápében visszakérik), meg azt is, hogy ha leég az üzlet, megjelennek a környékbeli nemzet- és szaktársak, s szintén kápéban hitelt adnak a pékség azonnali újraindítására. Összetartanak, na. A családot meg nem hozzák magukkal, ezért az elárusítók helybéliek, ők meg sütik a cuccot. Mondjuk, helyenként az elkurvulás jelei mutatkoznak, a pizzás vagy az eurokrémes (csokis) burek például emberiség elleni bűntény (bár nem tudom, a híres szabadkai üzlet „albán”-e, vagy mi).

Persze a Vajdaságban is akadhatnak nem albán pékségek (főleg az egykori állami cégek utódai), de ahogy Brecht énekli, előbb a has jön, aztán a morál (avagy a hazafiság). A NATO-bombázások elején történt – így az anekdota –, hogy az egyik etnikailag tiszta szerb faluban a hazafiasságtól és pálinkától felbuzdult tömeg felgyújtotta az albán pékséget, az egyedülit a településen. Másnap sokan nem is emlékeztek arra, mi történt az este, másnaposan indultak a kenyérért, aztán hopp, mit láttak? Se kenyér, se pékség. Ja, hogy fölgyújtottuk, baszod alássan, etnikai alapon.

Neked ajánljuk