Publicisztika

Vajon ki kerekedik felül: a józan megfontolás és a demokrácia, vagy pedig az a civilizációs küzdelem, amelybe Orbán szívesen belesodorná az egész kontinenst.

Dögöljön éhen, takarodjon innét, ha ez nem megy, akkor lehetetlenítsük el a nyilvánosságban, jelentsük fel a rendőrségen, kezdeményezzünk ellene pert. Volt kollégánk, a gyulai képviselő-testület egyetlen ellenzéki képviselőjének újabb megfigyelései a létező NER-ről.

Ritkán fordul elő olyan eset, amikor a kormányzati kommunikáció (és az arra adott reakciók sora) nemcsak a médiateret uralja, de a választók fejében is markáns változásokat idéz elő. A menekültkérdés ügyében pedig pontosan ez történt.

Ha igaz lenne, amit Orbán állít, már rég nem a miniszterelnöki székben ülne. Hanem a bíróságon. Ara-Kovács Attila írása.

Merkel és Ferenc pápa is megkaphatta volna, a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettjének kitüntetése mégis több mint kézenfekvő.

Balázs Zoltán elgondolkodtató cikket írt e lapba a menekültválságról, mely írásban a menekültekkel szembeni morális kötelességek mibenlétéről, a bevándorlás morális kockázatairól és a kozmopolitizmus-nacionalizmus szembenállásról is elmélkedik.

Szegeden nemrég azért vertek meg súlyosan egy egyetemista lányt, mert a barátját menekültnek vagy külföldinek nézték. Ennek fényében is érdemes áttekinteni, hogy mi minden történt a rendszerváltás óta a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni küzdelem terén.

Európában a 2008-as válság után számos országban létrejöttek radikális populista pártok. Portugália az egyetlen, melyben ilyen párt azóta sincs.

Teljességgel kizárható, hogy a jelenlegi palesztin elitnek valaha is lesz elég nemzetközi hitele, hogy fenyegetőzéseit Izraellel szemben komolyan valóra váltsa.

…már ha a mára gondolunk, Barack Obamának pedig akkor van igaza, ha a holnapra és a holnaputánra.

A helyzet kétségbeejtő. Az egyik legnagyobb közműszolgáltató cég szakemberével csevegtünk.

A miniszterelnöknek sikerült elérni, hogy a világ és főként Európa is megtapasztalhatja azt, amit a magyar polgárok már 2006 óta kénytelenek nap mint nap megélni.

A felsőoktatásban az alap- és osztatlan képzésekbe való bekerülésekhez szükséges minimumponthatár 2009-ben még 160 volt, idén 280, jövőre pedig 300 lesz. Ha a többletpontokat nem számítjuk, akkor színjeles bizonyítvánnyal és érettségivel maximum 400 pontot lehet elérni. Tehát jövőre a bejutáshoz minimum 75 százalékos teljesítményre lesz szükség. Sőt, 2020-tól középfokú nyelvvizsga is kell majd a felsőfokú tanulmányok elkezdéséhez.