Orbán alpári intelmei Amerikáról

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. október 16.

Publicisztika

Ha igaz lenne, amit Orbán állít, már rég nem a miniszterelnöki székben ülne. Hanem a bíróságon. Ara-Kovács Attila írása.

Mindaz, amit Orbán Viktor a Bibó-kollégiumban tavasszal elmondott, nyugodtan elhangozhatott volna egy kocsmaasztal mellett is. Nagyjából annyi racionalitás van benne, amennyi egy, csak a saját szempontjaira figyelni képes fickótól kitelik. Ahhoz nyilvánvalóan túlontúl leegyszerűsítő, hogy az egy szélesebb közösség, netán egy nemzet közös és egyeztetett érdekeire rezonálni képes legyen.

Ezek szeretik a melegeket!

Ezek szeretik a melegeket!

Fotó: MTI

Itt csak a közép-európai és az amerikai politika érintkezéséről elmondott egyetlen mondatát emelném ki, bár az ehhez fűzött orbáni további kommentárok is érdekesek: „stratégiát építeni az Egyesült Államok közép-európai politikájára szigorúan tilos, mert azt kirántják alólad”. Elemezzük egy kissé ezt a mondatot és annak szövegkörnyezetét.

Orbán szerint:

1. Az Egyesült Államoknak van kelet-európai politikája.

2. Erre a politikára az érintett kelet-európai államok építhetnek stratégiát, ám az kockázatos.

A további szövegrészekből kitűnik:

3. Washingtonnak Kelet-Európa 2000-től 2006-ig volt érdekes, mert szerette volna elérni, hogy „fogadják be a csillagháborús terveikhez szükséges katonai eszközöket”.

4. Amerika külpolitikáját „egy radikális baloldali, európai szóhasználattal szélső liberális” értékrend határozza meg, „ez támogatja a homoszexuálisok házasságát, és a nemzeti érzésben potenciális veszélyforrást lát”.

Nos, az Egyesült Államoknak valóban vannak a térségben érdekei, melyeket érvényesít is, de Kelet-Európa-politikája tudvalevőleg nincsen. Ha lenne, akkor Orbán már rég nem a miniszterelnöki székben ülne, hanem gazdasági visszaélések címén eljárás folyna ellene. Emlékezzünk, alig egy évvel ezelőtt vette kezdetét a Vida Ildikó nevéhez fűződő kitiltási botrány. Az ügy kiszivárogtatása nyilvánvalóan azzal függött össze, hogy Washington igyekezett érdekeit érvényesíteni, a Fidesz kormányzati pozíciói pedig ebbe beleremegtek.

Ugyancsak az amerikai érdekek tárgykörébe tartozik, hogy Washington szeretné, ha a kelet-európai védelmi rendszerben saját fegyverarzenálja töltené be a domináns szerepet, de ezt „csillagháborús politikával” magyarázni részben vérfagyasztóan alpári, másrészt egyértelműen a legújabb orosz politikai-védelmi doktrína támogatása. A csillagháborús tervek – nagyrészt taktikai jellegű – hangoztatása Ronald Reagan elnöki ciklusaira volt jellemző, s gyorsan le is került a napirendről, miután célját elérte, a Szovjetunió összeomlott. Azóta éppenséggel nem az Egyesült Államok, hanem Oroszország és Kína dédelget efféle álmokat, az amerikai külpolitika pedig a konfliktusoktól egyre távolabb vonul – lásd a legaktuálisabb színteret, a Közel-Keletet. Ha nem így lenne, akkor a NATO tankjai már rég nem Lengyelország és Románia keleti határainál sorakoznának, hanem az ukrán–orosz határon.

Az idézett orbáni kijelentés ugyanakkor tökéletesen beleilleszthető a Kreml azon kommunikációjába, hogy a transzatlanti térség és Oroszország megromlott kapcsolataiért nem az utóbbi a felelős, hanem az a csillagháborús agresszivitás, mellyel Amerika Moszkvához viszonyul. Továbbá, hogy Oroszország elszigetelődésének oka nem az illiberális putyini rendszer, hanem a liberális, a melegeket védő és a nemzeti értékeket támadó amerikai külpolitika. (Hogy miként keverhető össze a külpolitika a melegek jogaival, azon persze gúnyolódhatnánk, de a kép nem ennyire vicces, lévén, hogy Orbán valójában nem is külpolitikáról beszél, hanem a demokráciával, a Nyugattal szembeni szorongó gyűlöletéről, melyet a „homoszexuálisok” felemlegetésével próbál ideológiailag pozicionálni.)

Végül nézzük meg annak a kijelentésnek a valóságtartalmát, miszerint kockázatos lenne az érintett államoknak az amerikai Kelet-Európa-politikára stratégiát építeni. Nos, minthogy aktuálisan efféle politika köztudottan nincsen – ezt közvetve Orbán is elismeri, amikor kijelenti: „Washingtonnak Kelet-Európa 2000-től 2006-ig volt érdekes” –, az Egyesült Államokat pedig e téren egyedül az emberi jogok és a demokratikus rendszer megtartásának igénye vezérli, Orbán kijelentése persze értelmezhetetlen, sőt teljességgel értelmetlen. Más kérdés, hogy mit is akar a magyar miniszterelnök sugallni e mellébeszéléssel. Aligha járunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk: a szerinte igaztalanul „megvádolt” és „meghurcolt” önmaga iránt igyekszik némi szimpátiát kelteni, s fokozni az ellenérzéseket Amerikával szemben.

Meglehet, Orbán tud valamit, amit mi még nem, s védekezésképp épp ezért lendült támadásba. Például azt, hogy a 2010 óta tartó magyar politikai züllést látván, Washington végre tényleg előáll egy kelet-európai politikával. Ha ez megtörténik, bizony a kor parancsa lesz számunkra – Orbán intelmeivel szöges ellentétben – arra gyorsan stratégiát építeni.

 

A szerző a DK elnökségi tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.