Orbán alpári intelmei Amerikáról

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. október 16.

Publicisztika

Ha igaz lenne, amit Orbán állít, már rég nem a miniszterelnöki székben ülne. Hanem a bíróságon. Ara-Kovács Attila írása.

Mindaz, amit Orbán Viktor a Bibó-kollégiumban tavasszal elmondott, nyugodtan elhangozhatott volna egy kocsmaasztal mellett is. Nagyjából annyi racionalitás van benne, amennyi egy, csak a saját szempontjaira figyelni képes fickótól kitelik. Ahhoz nyilvánvalóan túlontúl leegyszerűsítő, hogy az egy szélesebb közösség, netán egy nemzet közös és egyeztetett érdekeire rezonálni képes legyen.

Ezek szeretik a melegeket!

Ezek szeretik a melegeket!

Fotó: MTI

Itt csak a közép-európai és az amerikai politika érintkezéséről elmondott egyetlen mondatát emelném ki, bár az ehhez fűzött orbáni további kommentárok is érdekesek: „stratégiát építeni az Egyesült Államok közép-európai politikájára szigorúan tilos, mert azt kirántják alólad”. Elemezzük egy kissé ezt a mondatot és annak szövegkörnyezetét.

Orbán szerint:

1. Az Egyesült Államoknak van kelet-európai politikája.

2. Erre a politikára az érintett kelet-európai államok építhetnek stratégiát, ám az kockázatos.

A további szövegrészekből kitűnik:

3. Washingtonnak Kelet-Európa 2000-től 2006-ig volt érdekes, mert szerette volna elérni, hogy „fogadják be a csillagháborús terveikhez szükséges katonai eszközöket”.

4. Amerika külpolitikáját „egy radikális baloldali, európai szóhasználattal szélső liberális” értékrend határozza meg, „ez támogatja a homoszexuálisok házasságát, és a nemzeti érzésben potenciális veszélyforrást lát”.

Nos, az Egyesült Államoknak valóban vannak a térségben érdekei, melyeket érvényesít is, de Kelet-Európa-politikája tudvalevőleg nincsen. Ha lenne, akkor Orbán már rég nem a miniszterelnöki székben ülne, hanem gazdasági visszaélések címén eljárás folyna ellene. Emlékezzünk, alig egy évvel ezelőtt vette kezdetét a Vida Ildikó nevéhez fűződő kitiltási botrány. Az ügy kiszivárogtatása nyilvánvalóan azzal függött össze, hogy Washington igyekezett érdekeit érvényesíteni, a Fidesz kormányzati pozíciói pedig ebbe beleremegtek.

Ugyancsak az amerikai érdekek tárgykörébe tartozik, hogy Washington szeretné, ha a kelet-európai védelmi rendszerben saját fegyverarzenálja töltené be a domináns szerepet, de ezt „csillagháborús politikával” magyarázni részben vérfagyasztóan alpári, másrészt egyértelműen a legújabb orosz politikai-védelmi doktrína támogatása. A csillagháborús tervek – nagyrészt taktikai jellegű – hangoztatása Ronald Reagan elnöki ciklusaira volt jellemző, s gyorsan le is került a napirendről, miután célját elérte, a Szovjetunió összeomlott. Azóta éppenséggel nem az Egyesült Államok, hanem Oroszország és Kína dédelget efféle álmokat, az amerikai külpolitika pedig a konfliktusoktól egyre távolabb vonul – lásd a legaktuálisabb színteret, a Közel-Keletet. Ha nem így lenne, akkor a NATO tankjai már rég nem Lengyelország és Románia keleti határainál sorakoznának, hanem az ukrán–orosz határon.

Az idézett orbáni kijelentés ugyanakkor tökéletesen beleilleszthető a Kreml azon kommunikációjába, hogy a transzatlanti térség és Oroszország megromlott kapcsolataiért nem az utóbbi a felelős, hanem az a csillagháborús agresszivitás, mellyel Amerika Moszkvához viszonyul. Továbbá, hogy Oroszország elszigetelődésének oka nem az illiberális putyini rendszer, hanem a liberális, a melegeket védő és a nemzeti értékeket támadó amerikai külpolitika. (Hogy miként keverhető össze a külpolitika a melegek jogaival, azon persze gúnyolódhatnánk, de a kép nem ennyire vicces, lévén, hogy Orbán valójában nem is külpolitikáról beszél, hanem a demokráciával, a Nyugattal szembeni szorongó gyűlöletéről, melyet a „homoszexuálisok” felemlegetésével próbál ideológiailag pozicionálni.)

Végül nézzük meg annak a kijelentésnek a valóságtartalmát, miszerint kockázatos lenne az érintett államoknak az amerikai Kelet-Európa-politikára stratégiát építeni. Nos, minthogy aktuálisan efféle politika köztudottan nincsen – ezt közvetve Orbán is elismeri, amikor kijelenti: „Washingtonnak Kelet-Európa 2000-től 2006-ig volt érdekes” –, az Egyesült Államokat pedig e téren egyedül az emberi jogok és a demokratikus rendszer megtartásának igénye vezérli, Orbán kijelentése persze értelmezhetetlen, sőt teljességgel értelmetlen. Más kérdés, hogy mit is akar a magyar miniszterelnök sugallni e mellébeszéléssel. Aligha járunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk: a szerinte igaztalanul „megvádolt” és „meghurcolt” önmaga iránt igyekszik némi szimpátiát kelteni, s fokozni az ellenérzéseket Amerikával szemben.

Meglehet, Orbán tud valamit, amit mi még nem, s védekezésképp épp ezért lendült támadásba. Például azt, hogy a 2010 óta tartó magyar politikai züllést látván, Washington végre tényleg előáll egy kelet-európai politikával. Ha ez megtörténik, bizony a kor parancsa lesz számunkra – Orbán intelmeivel szöges ellentétben – arra gyorsan stratégiát építeni.

 

A szerző a DK elnökségi tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.