Szigeti B. Péter

Az elcseszett történelem

A Hamász terrortámadásának közép- és hosszú távú következményei

Publicisztika

A YouTube-on számtalan felvétel látható a fogolycseréről, amelyről ki tudja, lesz-e folytatása. Váratlan fordulat volt, hogy az izraeliek mellett pár hete thai illetőségű férfiakat is elengedtek. Maga a csere elképesztő körülmények között zajlott.

Talán valami diszkréciót is elvártunk volna, de a rafahi átkelőnél arab tömegek gyűltek össze, mindenkinek a kezében mobiltelefon volt, és az emberek a szokásos Allahu akbart üvöltötték, mintha valami dicsőséges dologról lenne szó, holott sem nekik, sem az izraelieknek nem volt semmi okuk ünnepelni. A brutális kalózok, emberkereskedők és vérszomjas partizánok elengedtek, s talán majd valamikor elengednek a tűzszünetért cserébe néhány öregasszonyt és gyereket (az izraeli hatóságok szerint a 105 kiszabadulton kívül még 138 túsz maradt a Hamász fogságában, közülük 18-an bizonyítottan halottak, esetükben már csak a holttestük visszaadásáról lehet szó – a szerk.), ami vereségük teljes beismerése – itt a Hamász győzelméről nem beszélhetünk, hiszen az izraeli katonai és politikai vezetés többre értékeli a foglyok kiszabadítását, mint Gáza további rombolását, és a világ palesztinbarát közvéleményére is tekintettel kellett lenni. Persze nyilván a Hamászra is nyomás nehezedett. Hogy mit ígértek nekik, vagy mivel fenyegették őket a befolyásos muszlim hatalmak, azt egyelőre nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy a szervezet előtt milyen jövő áll, és milyen mértékű az a kár, amit elszenvedett. Nyilván meg kell tapasztalniuk, hogy Izrael ugyan keményen visszavágott, de a dolog nagyobbik része még hátra van, ideértve az egyes vezetők és végrehajtók levadászását, ami sokáig eltarthat.

Az elraboltak visszaadása csapdát is jelent a Hamász számára, mert ha például az izraeli katonák árán túl sokáig alkudoznak, akkor egyre súlyosabb csapásokat kell elszenvedniük, s még több civil áldozat lesz, és akkor talán Irán is elgondolkozik, hogy meddig érdemes feszíteni a húrt – hát még akkor, ha Bident újraválasztják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.