Publicisztika

Bármennyire sajnálatos, bűnözőkről nem írtam (Hátsó udvarok hentesei, Magyar Narancs, 2009. június 25.), az e cikkben szereplő V. Jóska bácsi sem volt az, hanem megbecsült darus, míg élt. Pedig vannak bűnözők az élelmiszer-forgatagban, egyet a velem vitázó szerzőtrió is megjelenít (Gál Tamás-Kajner Péter-Szabadkai Andrea: Az leszel, amit megeszel, Magyar Narancs, 2009. július 23.), a lejárt szavatosságú termékek átcímkézőjét. A Marokkóból származó, rovarirtó szerrel permetezett paprikát - mindet permetezni kell, a kérdés az élelmezési várakozási idő eltelte - importáló cég aligha volt bűnöző, legföljebb elővigyázatlan. Említhettek volna sokkal többet is, csakhogy azok mind hazaiak voltak, borzasztó körülmények között dolgozó "házi savanyítók" és húsfeldolgozók. A baj azonban százszorta nagyobb. Rendőri vagy kommandós akciókkal nem lehet fölszámolni.

A politika annyiban hasonlít a futballhoz, hogy a lelátón ülők mind úgy vélik, ők ügyesebben csinálnák. A fociban kizárt, de a politikában is kivételesen ritka, hogy a kerületi bajnokság tartalékja egyszer csak magára ölthesse a válogatott 9-es mezét.

Magyar Narancs 2009. július 16. A cikkből kitűnően John H.

Magyar Narancs 2009. július 16. Olvasva az önök kitűnő kiadványában, valamint más kevésbé kiváló kiadványokbanaz SZDSZ prominenseinek magyarázatait a párt sajnálatos elmúlásáról, mindig eszembe jut, mit írt Art Buchwald a New York Timesban a berlini fal lebontásának idején.

A kelet-európai jófej srácoknak Truman Harry óta pechjük van a demokrata elnökökkel. Az elején, nevezett seriff idején minden olyan egyértelmű volt - a világszabadság, a népeket rabigába taszító szovjet kommunizmus elleni harc, a népek önrendelkezése meg a demokratikus internacionalizmus eszméiből tökös amerikai külpolitika keletkezett. (Mondjuk sokra avval sem mentünk.) A demokraták aztán csúnyán ráfaragtak a vietnami háborúra, s attól fogva a rossz lelkiismeretből fakadó izolacionizmusuk valahogy mindig a Szovjetunió malmára hajtotta a vizet. És bár a republikánus kormányok időnkénti "reálpolitikája" is inkább a kelet-európai kis nemzetek rovására őrizte a világbékét, az, hogy a Szovjetunió már rég beomlott volna, ha hagyják, mégiscsak egy republikánus géniusznak esett le; és ezért, bármennyi esze is volt vagy nem volt Ronald Reagannek, örök hálával tartoznak neki a szabadság kelet-európai barátai.

Parasztbűnözők? A hazai élelmiszerek biztonságát vonja kétségbe, különösen a kistermelőktől származó gyümölcsöktől, zöldségektől, húsoktól óvna minket Kun István Hátsó udvarok hentesei - Tévhitek az élelmiszer-biztonságról című cikkében (Magyar Narancs, 2009. június 25.). Azt a - meglátása szerint - tévhitet igyekszik eloszlatni, miszerint a hazai élelmiszer biztonságosabb az importnál.

A Népszabadságban (2009. július 3.) olvasom a gyászjelentések között: Kövesi Endre "Bandi" író, költő, újságíró, matematikus 2009. május 31-én elhunyt. Temetése a Rákoskeresztúri Köztemetőben 2009. július 14-én, 9 órakor.

A többször módosított 1978. évi IV. törvény, ismertebb nevén a büntető törvénykönyv (Btk.) két tényállására hívta fel a figyelmet Tóth Mihály büntetőjogász tíz nappal azután, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és mozgalmat.

Magyar Narancs, 2009. július 2. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.

Magyar Narancs, 2009. július 16. K.

Hétfőn ismét nagy napja volt az utóbbi időben megbízhatóan ellenséges magyar-szlovák politikai kapcsolatoknak. Budapesten a parlamenti pártok közös nyilatkozatban szorgalmazták a szlovákiai nyelvtörvény visszavonását, lévén az magyar- és kisebbségellenes. Nemes cselekedet ez részükről - szlovák ügyekben nem is az első, ám a maga nemében (parlamenti összefogás) egyedülálló.

Bár különösebb illúzióink nincsenek e tárgyban, hátha mégis úgy van, hogy összefüggéstelen ostobaságokat beszélve nem lehet választást nyerni, vagy legalábbis nem érdemes. De fogalmazhatunk pozitívan is: a választási győzelemért induló talán nagyobb eséllyel fut neki, ha kérelméhez valamiféle összefüggő világképet is mellékel, mely nem csak a társadalom ideálisnak vélt állapotát skicceli fel, de a realitásokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel is számot vet. (Nem igaz egyébként cikkünk első félmondata: vannak illúzióink.)

Agrária termékeny földjén minden megtermett, amit csak szem-száj kívánhatott, s a helyiek méltán voltak büszkék állattenyésztésükre is. Kétakkora ország élelmiszerét is megtermelhették volna, a többletet exportálták. Persze, ahogy máshol is, a lakosságnak már csak a töredéke élt mezőgazdaságból, ám a fogyasztóként érdekelt többség is együtt érzett a termelőkkel, az őket támogató kormányzati intézkedések a nép egyöntetű helyeslésével találkoztak.

Magyar Narancs, 2009. július 9. Kedves MaNcs! Szakmabeliként Te is tudod, milyen rosszul esik egy magára valamit adó újságnak, ha bértollnoknak, ilyen-olyan érdekek kiszolgálójának minősítik.