Tavaly augusztusban írtunk először a kormány és az Európai Unió támogatását is élvező Felzárkózó Települések (FeTe) programról, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) Jelenlét módszertanára épül. Ennek lényege, hogy a programon belül az ország háromszáz leghátrányosabb helyzetű településén terveznek aktív szociális jelenlétet biztosítani, hogy a helyieket szerteágazó területeken (oktatás, egészségügy, munkavállalás, lakhatás stb.) segítsék a mindannapi kihívásaik leküzdésében.
A program 2019-ben indult, koordinálásáért Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos felel. A nyilvánosságban megjelent információk szerint komoly anyagi erőforrás húzódik meg a FeTe mögött: az első 30 településre 12 milliárdot különítettek le, községenként 30 millió forint állt rendelkezésre, ami pályázatok útján bővíthető. A program részeként az MMSZ korábban 2021 és 2023 között a nagyrészt az uniós kohéziós alapokból finanszírozott EFOP programban 20,8 milliárdot nyert el a hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszáló „Fókuszban a gyermek” projektjére; tavaly decemberben pedig egy nyilvános eseményen Vecsei Miklós jelentette be, hogy az MMSZ a Jelenlét Pontok kiterjesztésére is több mint 70 milliárd forint uniós támogatást kap az Európai Unió kohéziós alapjaiból finanszírozott EFOP Plusz keretében. Ennek előlegét, mintegy 14,2 forintot addigra már folyósították is a szervezet számára. (A kormányzati pályázati portál szerint már 17 milliárd forint feletti kifizetett előlegnél tart a számláló.)
A 28 partnerszervezet együttműködésével megvalósuló programnak ugyanakkor vannak kritikusai. Nun András, az Autonómia Alapítvány elnöke azt mondta, hogy figyelembe véve a jelenlegi szakemberhiányt, a programot reálisan 50 településen lehetne hatékonyan megvalósítani (jelenleg 238-on fut a FeTe); Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület vezetője pedig úgy látja, hogy ugyan segíti a hátrányos helyzetű települések életét a program, az állam jelenlétét nem tudja kiváltani. (Nun és Rácz is helyet foglal a program tematikus bizottságában).
A kormány lemondhat a helyreállítási pénzekről
Ugyan arról nem tudni, hogy a FeTe-program kohéziós alapokból finanszírozott Jelenlét Programját érinti-e a kohéziós alapok egy részének a blokkolása, a FeTe részeként betervezett egyes programokat viszont a helyreállítási pénzekből (RRF) finanszíroznák. Az RRF-alapot a koronavírus-járványból való kilábalás miatt hozták létre, viszont ezen pénzek lehívásához teljesítenünk kellene bizonyos feltételeket, ún. szupermérföldköveket 2026. augusztus 31-ig. Ilyen mérföldkőből 21 van, de a kormány ezeket nem teljesítette, sőt, friss hírek szerint az RRF pályázaton elnyerhető 10,4 milliárd euróról akár le is mondhatunk.
Márpedig értesüléseink szerint az RFF-források le nem hívhatósága a FeTe-re is hatással lehet,
például a szociális bérlakások területén, melyek a mélyszegénységben élők szempontjából kulcsfontosságú szerepe van: a szegregált környezetből való kiszakítás nagy előrelépést jelent a hátrányos helyzetűek számára.
Információink szerint végeredményben az is előfordulhat, hogy mindösszesen csak pár száz ilyen ingatlan épül meg a programon belül.
„Június 12-ig 127 bérlakást adtak át, ebből 120 használtan vásárolt épületek felújításával jött létre, 7 pedig új építésű. További 122 bérlakásnál folyamatban vannak a kivitelezési munkálatok. 70 épületbe már beköltöztek az első bérlők” – írta megkeresésünkre Romhányi Tamás, az MMSZ kommunikációs vezetője.
„A program indulásakor 2000 darab bérlakás kialakításával számoltak. Az RRF támogatási szerződésében 1600 használt ingatlan felújításával létesülő bérlakás, és 400 újonnan épülő bérlakás szerepel”
– írta megkeresésünkre Romhányi Tamás, amivel a kommunikációs vezető nem erősítette meg, de nem is cáfolta információnkat, hogy a program veszélybe kerülhet.
1,3 milliárd forint adósságot kezeltek
Jól mutatja, milyen nehéz a bérlakások létesítése a mostani helyzetben, hogy 2019 óta összesen 70 épületbe költöztek be az új lakók. Ugyanakkor Romhányi szerint a FeTe-program RRF-projektjei érvényes támogatási szerződéssel rendelkeznek és működnek is. Illetve a lakhatást támogató program elmondása szerint több elemből áll, nemcsak az RRF-forrásból létesülő szociális bérlakásokról van szó.
„A Felzárkózó települések program alapvető célja, hogy a legszegényebb települések lakásállományának műszaki állapota már ne romoljon tovább, a veszélyt elhárító beavatkozások (elsősorban megrongálódott tetők kijavítása, különböző megerősítési munkálatok, beázások megszüntetése, stb.) 1030 lakóházat érintettek eddig” – mondja Romhányi Tamás. Hozzáteszi, a lakhatási programhoz tartozik az adósságkezelő szolgálat tevékenysége is: a szolgálat senki helyett nem fizeti ki a tartozást, de közvetít a hitelőzők és az adósok között, részletfizetést, átütemezést kezdeményez, közreműködik a kikapcsolt közüzemi szolgáltatások visszaállításában, az ingatlanokra terhelt adósságok felszámolásában. Ez a tevékenység eddig 4300 családnál összesen 1,3 milliárd forint adósság kezelését jelentette.
Mint mondja, a program része az otthonteremtési támogatások igénylését segítő csoport munkája is, a településeken számos család jogosult állami támogatásra (CSOK, babaváró, stb.), de képtelen az ezzel járó ügyintézésre. A munkatársak végigkísérik őket nemcsak a banki ügyintézés folyamatán, hanem a házvásárlás vagy felújítás lebonyolításában is, egészen a beköltözésig. Ezzel eddig 330 családot segítettek új otthonhoz, vagy a régi ház felújításához, melyhez 3,5 milliárd forint támogatást tudtak igénybe venni.
Problémák kezdetektől fogva
Romhányi Tamás megkeresésünkre megosztotta, hogy a bérlakások számát jelentősen befolyásolja az infláció, a költségeket növeli, hogy több helyszínen érték rongálások a megvásárolt ingatlanokat, illetve az, hogy az építkezésekről építőanyagot vittek el, nyílászárókat, szerelvényeket tulajdonítottak el.
„De már a program indulásakor is számos, előre nem látott akadály merült fel, amikor kiderült, hogy az üresen álló épületek/telkek magas száma ellenére egyáltalán nem egyszerű feladat a hivatalos előírásokat betartva házat/telket vásárolni a felzárkózó településeken”
– fogalmaz a kommunikációs vezető.
Már az alkalmasnak tűnő ingatlanok megtalálása is akadályokba ütközött, sokszor rendezetlen tulajdoni viszonyok és/vagy közüzemi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tisztázatlan körülmények lehetetlenítették el, vagy késleltették jelentősen az ingatlanok megvásárlását.
A folyamatot akadályozó tényezők között szerepeltek: önkényes beköltözők, szándékos rongálások, rendezetlen telekhatárok, engedély nélküli építkezések vagy bontások, a közüzemi kapacitások hiánya, tulajdoni laptól eltérő építmények, tisztázatlan szolgalmi jogok. A települések nagy részénél nem állt rendelkezésre az építési törvény változásait követő rendezési terv, voltak önkormányzatok, ahol az övezeti besorolások sem voltak egyértelműek (nem lehetett megállapítani, melyik ingatlan fekszik belterületen).
„Az első évben több mint 3000 elsőre alkalmasnak tűnő ingatlant mértek fel a program munkatársai, ezek döntő többsége a felsorolt problémák miatt nem kerülhetett be a programba. Az alkalmasnak tűnő ingatlanok ugyancsak jelentős hányadát értékén felül próbálta eladni a tulajdonos. További probléma, hogy a használt ingatlanok felújítása során nemcsak a szükséges átalakításokat kell elvégezni, hanem olyan hiányosságokat is pótolni, amelyek máshol fel sem merülnének, ilyen a födém és a falak hiányzó hőszigetelésének pótlása, sok helyen a szennyvízkezelés megoldása, és a régi közművezetékek kiváltása is” – írta a kommunikációs vezető.
A Magyar Narancs az elmúlt évben több olyan településre is ellátogatott, ahol fut a FeTe-program. A Borsod megyei Rakacaszenden egy olyan fiatal párral beszélgettünk, akiknek sikerült szociális bérlakásba beköltözniük.
Rakacaszenden túl jártunk Szalmatercsen és Ságújfalun (Nógrád megye), Toldon (Hajdú-Bihar megye), valamint Tiszabőn (Jász-Nagykun-Szolnok megye).
Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna
