Kedves Olvasónk!
A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nem csak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket.
Nem volt jós, nem volt történész, elemző vagy másféle tudós, de Sally Carson mégis egyike volt azoknak, akik korán felismerték a nácizmus fenyegetését Európában. Egyszerű lány volt Angliából: 1902-ben született London egyik külvárosában, Thornton Heathben, apja korán meghalt, anyja pedig Dorsetben nevelte fel két nővérével együtt. Első regénye, az 1934-ben kiadott Görbe kereszt már a maga korában sikeres volt, színpadi adaptáció is készült belőle, de évtizedekre elfelejtették. Csak idén jelent meg újra a Persephone Books kiadásában, magyarul pedig a napokban, a 21. Század Kiadó jóvoltából, Borbély Judit Bernadett fordításában került a polcokra.
A náci Németország és a holokauszt több ezer regényt és filmet ihletett a második világháború befejeződése óta. Anthony Doerr A láthatatlan fény című, 2014-ben kiadott regénye Pulitzer-díjat kapott, Heather Morris Az auschwitzi tetováló, Markus Zusak pedig A könyvtolvaj című bestsellerével aratott babérokat. Alapműnek számít a Mesterségem a halál (Robert Merle), a magyar irodalmi Nobel-díjat is Kertész Imre hasonló témájú könyve, a Sorstalanság érdemelte ki. Érthetetlen módon még nem olvasható magyarul Martin Amis The Zone of Interest című regénye, amelyből az elmúlt évek legjobb holokausztfilmje, az Érdekvédelmi terület készült.
Ám ezek a regények többnyire a náci Németország bukása után készültek, íróiknak megadatott az idő, hogy reflektáljanak Hitler rendszerének bűneire, a népirtás következményeire, számot vessenek a német bűntudattal és megkíséreljék a jóvátételt.
A Görbe keresztet azonban 1933-ban írta a fiatal angol írónő, aki a harmincas évek elején látogatott Bajorországba, és saját szemével látta egy német kisváros furcsa, sötét és zavaros, zsarnoki viszonyait. Az elbeszélt események után egy évvel már meg is jelent, elismerő kritikák övezték, 1935-ben a Birmingham Repertory Theatre, két évvel később pedig a londoni West End is bemutatta a színpadi adaptációját. Egy korabeli kritikus írta az Acton Gazette nevű magazinban a könyvről:
„A Görbe kereszt valóságosabb, mint a távirati jelentések, igazságosabb, mint a propaganda, és érdekesebb mindkettőnél.”
Az író rövid időn belül trilógiává bővítette a témát: két másik regénye, a The Prisoner és az A Traveller Came By ma már igazi ritkaság, és kevés információ lelhető fel róluk, de a Görbe kereszt történetét folytatják.
A Görbe kereszt a nácizmus felemelkedése idején játszódik és a fiktív, München közelében élő Kluger családról szól, amelynek élete fél év alatt – 1932 szentestéjétől 1933 Szent Iván éjjeléig – darabokra hullik. A történetben Hans és Rosa Kluger gyerekeikkel, Lexával és két fiukkal, Helmy és Erichkel összegyűlnek karácsonyra. A világválságot ők is megérezték: a családfő postahivatalnoki fizetése elértéktelenedett, a két fiú munkanélküli vagy alig keres. Legalább a lány, Lexa boldog, a vőlegénye jóképű és ügyes sebészorvos, csak hát – zsidó. Nem is nagyon tagadhatja, Moritz Weissmannak hívják.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
