K. történetei - Somogyi és az igazság

  • .
  • 2009. július 23.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. július 16. K.
Kőszegnek nem tudom mit jelent a barátság, egy 20 éves barátság. Még akkor is, ha véget ért. Akkor már meg lehet hamisítani a történteket, visszamenőlegesen?

Abban még bizonyára most is egyetértünk K. Kőszeggel, hogy "a vélemény szabad, a hír szent". Vagyis K. Kőszeg véleménye változhat az évek múltával az eseményekről, emberekről, barátokról. Ez meg van engedve.

Megértem, hogy az általa vezetett Magyar Helsinki Bizottság munkatársainak politikai pártszimpátiája nem lehet eltérő az elnökétől (noha, nem titok, hogy gyakran egyetértettünk az SZDSZ működésének bírálatában is, mi több, egymás közt a cigányokat is cigányoknak neveztük, miután jómagam egy cigánytelep szomszédságában nőttem fel, és számomra a "cigány" kifejezés nem egy pejoratív jelző, hanem egy népcsoport magyar nyelvű megnevezése.)

Megértem, hogy nem vette jó néven, hogy írói álnéven ún. jobboldali lapokban publikáltam számomra fontos közéleti kérdésekben, nemegyszer olyan társadalmi visszás jelenségeket kipellengérezve, aminek tényalapját a munkám révén ismertem meg. De egy 24 éves fiatalember (Magyar Zoltán) justizmord 1958-as kivégzésének az utóéletében, az özvegyének és a gyermekének napjainkbani igazságszolgáltatási megalázásában nem az a lényeg, hogy az esetet nyilvánosságra hozó szerző hol dolgozik, vagy az ügy hogyan került hozzá. És ezt K. Kőszeg, úgy tűnik, még ma sem érti.

Megértem, hogy amikor olyanokat nyilatkozom vagy publikálok, amivel K. Kőszeg egyetért, akkor ezt az ő helyes irányú nevelői hatásárnak tudja be, és ha olyasmit olvas vagy hall tőlem, ami nem tetszik neki, akkor a "nemzeti oldal" hatását vizionálja.

Egyvalamit azonban nem tudok elfogadni, tolerálni, ha a szakmai becsületembe gázolva rágalmaz K. Kőszeg (vagy bárki más).

Nyeste Ferenc gyalázatos ügye kapcsán azt írja K. Kőszeg: "Magyarán Somogyi cserben hagyta az ügyfelét. Ekkor már nem volt a Helsinki Bizottságnál. Pedig ezért K. csak kirúgta volna."

A Helsinki Bizottságtól idestova öt éve eljöttem, de Nyeste Ferenc sérelmével még ma is foglalkozom. Nyeste Ferenc igazságáról cikket írtam a Magyar Nemzet 2006. október 2-ai számába ("Az igazságszolgáltatás áldozatai, avagy a vesztesek igazsága" címmel) és a legfőbb ügyésznél is kezdeményeztem a jogerős büntető ítélet felülvizsgálatát. Ma is folyamatban van az a bírósági eljárás, amit a két verekedő (de a bántalmazás hivatalos eljárásban vádja alól jogerősen felmentett) rendőr indított személyiségi joguk megsértése miatt nemcsak a cikket közlő napilap - ahogyan K. Kőszeg írja -, hanem a cikk szerzője, vagyis ellenem is. A rendőrök kereseti kérelmét egyébként a bíróság elutasította, de az ítélet még nem jogerős.

A vádlott rendőrök elleni büntető perben egyébként a sértett jogait a vádat emelő és a tárgyaláson jelen lévő ügyész volt hivatott és jogilag felhatalmazott képviselni, védeni.

Ennyit K. Kőszegről és az igazságról.

Somogyi János

Figyelmébe ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.