Be a lakat alá!

Publicisztika

Szijjártó Péter, Győr-Sopron megye második legokosabb embere (az első nem lehet, mert akkor nem lenne neki főnöke) gondolatainak tarka pillangói megint a tömlöc komor sziluettje körül röpdösnek, ott, ahová be kéne zárni a legutóbbi három szocialista miniszterelnököt. Az államadósság megnövekedésének okait vizsgáló eseti albizottság - melyben sem az LMP, sem az MSZP nem vett részt - azt hozta ki végeredményül, hogy 1. meg kell vizsgálni, hogy a jelen szabályozás szerint van-e olyan tényállás, ami alapján ezeket haladéktalanul le lehet csukni; 2. ha nincsen, akkor olyan szabályozást kell hozni, ami szerint mégis le lehet. Ez az! Rács mögé velük!

Szijjártó Péter, Győr-Sopron megye második legokosabb embere (az első nem lehet, mert akkor nem lenne neki főnöke) gondolatainak tarka pillangói megint a tömlöc komor sziluettje körül röpdösnek, ott, ahová be kéne zárni a legutóbbi három szocialista miniszterelnököt. Az államadósság megnövekedésének okait vizsgáló eseti albizottság - melyben sem az LMP, sem az MSZP nem vett részt - azt hozta ki végeredményül, hogy 1. meg kell vizsgálni, hogy a jelen szabályozás szerint van-e olyan tényállás, ami alapján ezeket haladéktalanul le lehet csukni; 2. ha nincsen, akkor olyan szabályozást kell hozni, ami szerint mégis le lehet.

Ez az! Rács mögé velük!

Ha maradunk az egyes esetnél, lapunk, a paragrafusok hályogkovácsa a különösen nagy vagyoni értékre elkövetett hűtlen kezelést javasolná mint tényállást, de ezt mindenképpen fel kéne dobni egy kis sikkasztással, őrölt borssal, majoránnával, megtűzdelni csalással és tokaszalonnával. Talán játszhatnak a vagyon elleni bűncselekmények egzotikusabb alakzatai is, mint az orgazdaság, nem igaz, hogy nincs egy tekercs rézdrót vagy egy lefűrészelt köztéri szobor Medgyessy pincéjében. Ebből összejöhet fejenként nyolc év, ha menet közben (a 2. sz. megoldást is belefőzve) lehetővé tesszük, hogy a büntetési tételeket halmazatilag, amerikai módra összeadjuk, akkor akár harminc, sőt negyven is.

Ugyanakkor nagy elpaccolt lehetőség lenne, ha idáig eljutván a kormányzat hátradőlne. Nem is tehetné meg, hisz a jog pallosa a bűnösökre válogatás nélkül kell, hogy lesújtson! Minthogy az államadósság növeléséből befolyt összeget az Országgyűlés által elfogadott költségvetés bevételekkel nem fedezett kiadásaira fordítottuk, és az államadósság növelése csak következménye volt ezen költségvetéseknek, a hűtlen kezelés felbujtóiként, illetve társtetteseiként azonnali bebörtönzésre szorulnak mindazok, akik hazánk 2003 és 2010 közötti költségvetéseit írták, illetve elfogadták. A pénzügyminisztérium 2003 és 2010 közötti teljes személyi állománya mellett így végre rács mögé kerülhetne az összes egykori szocpárti és SZDSZ-es parlamenti képviselő, ez a libazsírszagú bűnbanda. Nemkülönben azok a gátlástalan, cinikus gazfickók is, akik az államadósságot megtestesítő magyar államkötvényeket megvásárolták. Ha ezekre sem áll meg az orgazdaság tényállása, akkor kire? Na ugye. Továbbá. Mivel az államadósság bizonyos felfogás szerint nemcsak a központi kormányzat hitelfelvételeinek összege, hanem az önkormányzatoké is, a jog előtti egyenlőség kérlelhetetlen logikája szerint az összes eladósodott település polgármestere, valamint a mondott évek helyi költségvetéseit megszavazó önkormányzati képviselője is rabláncon fog megrohadni, az eladósító szemét jó anyjukat.

Az elképzelhető viszont, hogy így még mindig túl sokan maradnának szabadlábon, rohangálnának fel-alá az utcákon, ki a szaros kis lakásaikból, be a szaros kis lakásaikba. Ez esetben a lakosság rendeleti úton történő betiltása tűnik járható útnak, s ennyiben Szijjártó Péter nem véletlenül tapogatózott a hatályos Btk. módosításának irányába. Itt tudnánk ismét, idézőjelben, "belekontárkodni" a törvényalkotó munkájába, javaslatunk egy rövid, de alapos módosítás.

"1 § (1) Az, aki

a) Gyurcsány Ferenc,

b) Medgyessy Péter,

c) Bajnai Gordon,

d) bárki más,

bűntettet követ el, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A viszonylag szigorú büntetési tétel megítélésünk szerint elegendő ahhoz, hogy az esetleges elkövetőket elrettentse a jogsértő magatartástól. Bízhatunk abban is, hogy az Alkotmánybíróság tekintettel lesz a világgazdasági válság jelentette súlyos kihívásra, mely nemzetünk előtt áll, és - még ha az indoklásban esetleg finnyáskodik, rossz értelemben véve "jogászkodik" is - nem gördít majd akadályokat a módosítás életbelépése elé. Kormányunk így végre zavartalanul láthatna hozzá a fent említett kihívások kezelésének.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?