Beszéljük meg!

  • 1996. december 5.

Publicisztika

Van az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület), annak is a panaszbizottsága, amely időnként összeül és közszolgálatiságot méricskél (egyébként ez a dolga). És nem ismer tréfát: sziklaszilárdan lesújt, ha valami híradós szerkesztő leszarja az államilag félreértett objektivitást, és mondjuk
Van az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület), annak is a panaszbizottsága, amely időnként összeül és közszolgálatiságot méricskél (egyébként ez a dolga). És nem ismer tréfát: sziklaszilárdan lesújt, ha valami híradós szerkesztő leszarja az államilag félreértett objektivitást, és mondjuk nem adja le este a kisgazdák sajtóértekezletét, mert esetleg nem minden este hírértékű, amit a Belgrád rakparton mondanak.

Persze, persze, ez köztévé és közrádió, vagyis közpénzen van, tehát a szerkesztőt, hogy vissza ne élhessen helyzetével, elvben a köznek (azaz a panaszbizottságnak) kell ellenőriznie. A magántévéjében a szerkesztő lehet elfogult vagy szubjektív, de itt nem. Csakhogy. Az ORTT panaszirodája, úgy tűnik, összekeveri a szezont a fazonnal: politbürót játszik ahelyett, hogy felhasználná a hírérték fogalmát annak mérlegeléséhez, hogy a panasz tárgyát képező szerkesztői húzás megvalósította-e a közszolgálati objektivitás sérelmének tényálladékát. A bizottság, látszólag legalábbis, nem forgatja meg elméjében annak lehetőségét, hogy az objektivitás nem feltétlenül az aznap különféle okokból összetrombitált különféle összejövetelek mechanikus felsorolását jelenti. Ezért e hír- és műsorszerkesztéshez egyébként nem értő emberek egy hír- és műsorszerkesztésre nem való testületben pusztán egy párt feljelentésére megróják a Híradót, amivel hivatalosan is megszűnik a szerkesztők autonómiája a magyar közszolgálati televízióban, és a Freedom House skáláján a többpárti cenzorok idővel előléphetnek a "relatíve szabad" kategóriából a "teljesen elszabadult" fokozatba.

Vagy vegyünk egy másik múlt heti gyöngyszemet? A nevezett testület úgy találta, hogy az októberi Beszéljük meg! című rádióműsorban Bolgár György műsorvezető nem határolódott el kellő erővel attól a kedves betelefonáló hallgatótól, aki elmondta: a jobboldali ellenzék egyes dolgai a nyilas időket idézik fel benne. Bolgár itt azt vetette közbe, hogy "hát ezt ők nyilván visszautasítanák", de nem, a Többpárti Központi Panaszbizottságnak ez nem volt elég, Bolgár nem tett elég "hathatós kísérletet a hallgató állításának korrigálására"; mert ugye akkor politikailag korrekt a műsorvezető, ha hathatósan helyrebillent, objektíven kioktat és lebasz, kiegyensúlyozottan megmagyaráz és korrigál, közszolgál és véd.

Az ORTT panaszbizottsága megbeszélte a Beszéljük meg!-et, és úgy találta, a műsorvezető "sugallatszerűen mintegy megerősítette" a kedves hallgató azon nézetét, hogy Csurka és Lezsák szélsőjobboldali - Bolgár nyilván akkor lett volna politikailag korrekt, ha azt mondja: "Önnek nincs igaza, kedves hallgatóm. Csurka és Lezsák is a jobbközép polgári centrumtól hangyafasznyira jobbra helyezkedik el, a második kanyar után kicsit balra, félúton a keresztény nemzeti középosztály és a numerus clausus között, bár ezt ők nyilván visszautasítanák." Ez igen, ez objektív közszolgálat lett volna, a panaszbizottság szabályosan, többpártian elélvezett volna ennyi műsorvezetői kiegyensúlyozottság hallatán. De mondhatta volna azt is, hogy: "Ne fasisztázzon itten, maga lepedékes nyelvű operettnyilas, maga provokátor, honnan szalajtották magát, melyik izraeli titkosszolgálatnak dolgozik, melyik Mérleg utcából irányítják és fizetik magát?"

Milyen jó, hogy éppen most megszűnik az Objektív című műsor - a panaszbizottság máris átveheti a jól csengő nevet, már ha még nincs bejegyezve, és elkezdhet tényfeltárni, műsort vezetni, vágni, rendezni. Szerkeszteni már tudnak.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.