magyarnarancs.hu: Vegyük sorra, hogy mit tartalmaz a Pride betiltását célzó és az ahhoz kapcsolódó néhány jogszabálymódosítás! Hogyan befolyásolja ezt a még el sem fogadott az Alaptörvény-módosítási javaslat?
Kazai Viktor Zoltán: A javaslat mögött álló jogalkotói szándék egyértelmű: ne lehessen megtartani a Pride-ot. Az alaptörvény tizenötödik módosításából még nem következne egyértelműen, hogy a Pride-ot be kell tiltani. Ugyanakkor az élethez való jog kivételével minden más alapjog fölé emeli a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát.
magyarnarancs.hu: Ez elegendő alap volna?
KVZ: Az, hogy a gyülekezési törvény megtiltani rendeli mások alapjogait aránytalan mértékben korlátozó gyűléseket, még nem ördögtől való. Sőt, igazából ezen az alapon lehet megvédeni például roma honfitársainkat a nyíltan rasszista és gyűlöltre uszító gyűlésektől. A kihívás mindig az egymással versengő alapjogok közötti helyes arány megtalálása.
magyarnarancs.hu: FelállÍtható-e köztük egyáltalán hierarchia?
KVZ: Főszabály szerint az alapjogok között nincs hierarchia, vagyis minden alapjog ugyanolyan fontos, és a hatóságok, bíróságok feladata az, hogy eldöntsék adott esetben két alapjog gyakorlása hogyan békíthető össze egymással. Az alaptörvény-módosítás viszont ezt a logikát megbontja, és a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát – az élethez való jog kivételével – minden más alapjog fölé emeli, vagyis azt mondja, hogy a gyülekezési jognál erősebb védelmet kell élveznie. Már ez alapján is könnyű dolga lenne a rendőrségnek megtiltani a Pride-ot az alaptörvény rendelkezései fényében.
magyarnarancs.hu: Különösen, ha adnak hozzá sorvezetőt is.
KVZ: Így van. Pont erre akartam utalni, hogy egy plurális európai demokráciában fel sem merülne, hogy a Pride veszélyezteti a gyermekek alapvető jogait. De az alaptörvénynek van egy nagyon erős heteronormatív és úgynevezett keresztény-konzervatív emberképe. Hogy mást ne említsek, kimondja, hogy az apa férfi és az anya nő, valamint rögzíti, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Ezt a szövegkörnyezetet elvileg nem hagyhatja figyelmen kívül egyik jogalkalmazó, így a rendőrség sem.
magyarnarancs.hu: Sőt, még a preambulumot is figyelembe kell venni.
KVZ: Így van. Alkotmányunk R) cikke szerint az alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt nemzeti hitvallással és a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni köteles értelmezni minden jogalkalmazó. A 28. cikk pedig azt mondja: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok értelmezése során pedig abból kell kiindulni, hogy azok a józan észnek megfelelő, a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Elég könnyű az „erkölcs”-be beleolvasni azt, hogy a magyarok erkölcsével nem összeegyeztethető mondjuk egy Pride megszervezése.
magyarnarancs.hu: A józan ésszel is összeegyeztethető, hogy ha vonulnak az Andrássy úton, akkor a kisgyerekek veszélyeztetve vannak?
KVZ: Én az „erkölcs”-be kapaszkodnék, hogyha meg akarnék tiltani egy ilyet.
magyarnarancs.hu: Egy törvény célját elvileg az indoklás határozza meg. Ezt is figyelembe kell venni a mérlegelésnél, akár értelmezésnél, akár az itéletnél avagy más hivatalos döntés esetén?
KVZ: Igen. Nem csak lehet, hanem kötelező. Az alaptörvénynek ugyancsak a 28. cikkében van benne, hogy a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabályok preambulumát, illetve annak indokolását kell figyelembe venni. A gyülekezési törvény módosítása esetében elég egyértelmű a jogalkotói szándék.
magyarnarancs.hu: Akkor miért van szükség a gyülekezési törvény megváltoztatására, ha már az alaptörvény-módosítás alapján is be lehetne tiltani a Pride-ot?
KVZ: Úgy látszik, hogy a kormánypártok nem bíznak semmit a véletlenre. A törvénymódosítás – a gyermekvédelmi törvényre utalva – egyértelműen úgy rendelkezik, hogy tilos azt a gyűlést megtartani, amely pornográf, a szexuálistást öncélúan ábrázoló, a nemváltoztatást vagy a homoszexuálist népszerűsítő tartalmat jelenítene meg.
magyarnarancs.hu: Kötelező a törvényt úgy értelmezni, hogy a Pride – amelyet nem nevesít a jogszabály – ebbe a kategóriába tartozik?
KVZ: Szerintem természetesen nem. A Pride emberi jogi gyűlés, amelynek az az üzenete, hogy mindenki, nemi identitásától és szexuális irányultságától függetlenül egyenlőnek született és egyenlőként kell kezelni. De az kétségtelen, hogy rendőrségnek nagyon könnyű ráhúznia a Pride-ra ezt a törvényi tilalmat. Az ilyen törvénymódosításoknak mindig az a céljuk, hogy ne az kormánypártok közvetlen felelőssége legyen, hanem a jogalkalmazókkal, például a rendőrséggel valósítsák meg az egyébként teljesen alapjogsértő jogalkotói szándékot.
magyarnarancs.hu: Ha a szervező elmegy a rendőrségre, de nem azt mondja, hogy nem Pride lesz, hanem mondjuk egy esélyegyenlőségi tüntetés, de aztán mégsem?
KVZ: A Pride szervezői és a rendőrség minden évben nagyon alapos egyeztetéseket folytatnak a gyülekezési törvénynek megfelelően. A rendőrség pontosan tudja, hogy mire lehet számítani egy ilyen gyűlésen. Nem hiszem, hogy bármelyik szervező megpróbálná idén félrevezetni a rendőrséget, de ez nem is sikerülne. A törvénymódosítás szerint pedig, ha a rendőrség számára „megalapozottan feltehető” az egyeztetések alapján, hogy a gyűlés a homoszexualitás népszerűsítésére irányul, akkor azt meg kell tiltania. Ha a szervezők mégis félrevezetnék a rendőrséget, és a bejelentésről eltérnének, akkor az a törvénymódosítás fényében jogalapot teremtene a gyűlés feloszlatására.
magyarnarancs.hu: Eszerint Magyarországon nem lehet majd olyan tüntetést tartani, ahol azt követelik, hogy mondjuk házasodhassanak a melegek?
KVZ: Azt fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabályok jóhiszemű és az európai emberi jogi standardokkal összhangban lévő értelmezése szerint a Pride-ot természetesen nem lehetne megtiltani még az alaptörvény és a gyülekezési törvény módosítása után sem. De itt van egy nagyon egyértelműen kommunikált jogalkotói szándék: a Pride megtiltása. És én nem látom sok esélyét annak, hogy az Orbán-rezsim tizenötödik évében a rendőrség ennek ellenállna. Legfeljebb azt tudom elképzelni, hogy a rendőrség olyan feltételekkel hagyja megtartani a Pride-ot, amelynek következtében értelmét veszti az egész felvonulás. Például valami elhagyatott közterületen, erős hangkorlátozással, a be- és kiléptetés elnehezítésével. Magyarán csak úgy, hogy a gyűlés mint a politikai véleménynyilvánítás egy formájának célja ne valósulhasson meg.
magyarnarancs.hu: De a rendőrség döntését meg lehet támadni bíróság előtt.
KVZ: Így van. Létezik bírói jogorvoslat, de annak hatékonysága jelen esetben szerintem meglehetősen kétséges. Gyülekezési jogi ügyekben a Kúria dönt. Régóta megfogalmazott kritika a Kúriával szemben, hogy egyes bírói kinevezések szabálytalanságának következtében már nem teljesen független. Például eleve az, hogy Varga Zs. András az elnöke, akit csak személyre szabott jogalkotásnak köszönhetően tudott megválasztani a parlament. Elég bizonytalan, hogy az ő személye és befolyása kihat-e majd ennek az ügynek az eldöntésére, hiszen már sokszor kifejezte abbéli szándékát, hogy a bíróságoknak inkább az állam érdekeit kell szolgálniuk. Ennek figyelembevételével nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy a Kúria helybenhagyná a rendőrség tiltó határozatát. Persze ha a Kúria döntésével nem ért egyet a bejelentő, elmehet az Alkotmánybíróságra. Ott viszont azzal fog szembesülni, hogy olyan emberek vannak többségben, akiket a Fidesz nevezett ki egyoldalúan, és akik politikailag fontos ügyekben sosem döntenek a kormánytöbbség vélt vagy valós érdekében szemben. Ráadásul az alaptörvény módosításával nekik is egy nagyon erős jogi alapot adnak arra, hogy miért kéne jóváhagyni a rendőrség tiltó határozatát. Az ilyen alkotmánymódosításokkal kétségtelenül az a probléma, hogy nagyon erős jogi kapaszkodót jelentenek a rendőrség és a bíróságok számára, hogy megtiltsák például a Pride-ot.
magyarnarancs.hu: Ezután jöhet még Strasbourg?
KVZ: Ha valóban megtiltják a Pride-ot, és sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem bírálja felül a rendőrség döntését, akkor a szervezők panaszt nyújthatnak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Azt gondolom, hogy az elfogadni tervezett szabályozás és a Pride megtiltása egyértelműen sértené az európai emberi jogi standardokat. A Budapest Pride és a Háttér Társaság munkáját pedig sok kiváló jogász segíti, akik tudni fogják, hogy kell ezt az ügyet peresíteni Strasbourgban.
magyarnarancs.hu: Mi van, ha a Pride-ot zárt térben tartják meg?
KVZ: Ez lehet egyfajta megoldás. A törvény csak a közterületen tartott gyülekezések esetében ír elő bejelentési kötelezettséget. A közterületnek nem minősülő helyszínen az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. De a gyűléseket nem véletlenül tartják közterületen. Így a Pride célja is az, hogy egy politikai üzenetet közvetítsen a nyilvánosságnak. Ezt a célt úgy lehet leginkább elérni, ha közterületen tartanak egy felvonulást, amelyhez bárki csalatkozhat, amelyet bárki láthat.
magyarnarancs.hu: Az Országgyűlés kedden már el is fogadhatja a gyülekezési törvény módosítását, miközben az alaptörvény tizenötödik módosításának még csak az általános vitája zajlik.
KVZ: A gyülekezési törvény módosítását kivételes eljárásban, vagyis az egyébként irányadó szabályokhoz eltérően és azokhoz képest sokkal rövidebb határidőkkel tárgyalja a parlament. Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot viszont a Házszabály szerint nem lehet kivételes eljárásban tárgyalni.
magyarnarancs.hu: Tehát előbb módosítják a jogszabályt, mint amire – az alaptörvény későbbiekben módosítandó tartalmára – hivatkozik.
KVZ: Egy olyan országban furcsának tartanám ez a megoldást, ahol van tekintélye az alkotmánynak, ahol a jog uralma érvényesül. Magyarországon a kormánytöbbség akarata a jog, s ha szükségesnek tartják, simán átlépnek a saját szabályaikon. Ennek alapján szinte teljesen mindegy, hogy ezt a két jogszabályt milyen sorrendben fogadják el.
