Filmfesztivál

publikálva
1999/3. (01. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Alighogy fordult a naptár, máris itt a fesztiválszezon. Még a filmgyártásban is.

Január 25-én a utahi Park Cityben kezdődik a világ független filmkészítőinek legjelentősebb találkozója, a Robert Redford nevét tovább aranyozó Sundance. Sajna, finoman szólva is csekély magyar részvétel néz ki itt, de sebaj. Két nappal a vége után indul a Magyar Filmszemle, kétségtelenül számottevő honi részvétel mellett. Ezt már a neve is mutatja. Aztán jön Berlin, és nincs megállás.

Csakhogy a magyar filmek igazi fesztiválját nálunk az elmúlt napokban rendezték. A ránk oly jellemző innovatív hajlandóságból fakadóan némi formabontó éllel. Ez egyszer ugyanis nem kész filmek, hanem a leendők körül áll a bál.

Legújabb fesztiválunk ugyanis a Nemeskürty listájával nyitott. A dús millenniumi léből öt filmet támogat a kormánybiztos, és ebből - dicsérendő visszafogottsággal - csak egy sajátot. Azt, amelyiket Koltay Gábornak írt a Koronáról. (Hogy a koronát ilyen jól váltják forintra, csak felületes megfigyelők tulajdonítják a szlovák kormányváltásnak, ők is inkább ittasan.) A döntés idején, mikor önműve szóba jött, az ősz író, pedagógus, filmművész, történész, irodalomtörténész tapintatosan mind kivonult. Legnagyobb, ám nyilván kellemes meglepetésére visszatértekor jó hírrel várta a kuratórium: István bátyám, belehúztál!

Ám van itt egy még nagyobb visszatérő is. A Kincsem, Csurkával nyergében. (Még szép, hogy a kincsem, most adom el másodszor.) Mellesleg a koros lovász ott van a díszes évforduló alkalmából támogatandó öt kortárs drámaíró közt ugyancsak. Na hiszen, a ló is több lábon áll.

A többi csak szépségflastrom. Bereményi Széchenyivel (tán kárpótlásul az ő rossz időpontban - épp az évforduló és Koltay hason gyürkőzése idején - esedékes Honfoglalás-mozijának egyre távolodó lehetőségéért). Jankovics Marcell Csodaszarvasával, már ha ideje engedi hivatali teendői mellett. Bár engedné!

De hogy jöjjön egy bal is, Mészáros Márta a Csodálatos mandarinnal. Persze e felhabzásból akár három jó film is kerekedhet. Szavunk sem lehet. Mégis olyan jellemző ez az egész. Egyet ide, még egyet, ezt meg nekik.

Lehet, hogy nekünk tényleg Csurka kell, meg az ő régről ismert forgatókönyve?

publikálva
1999/3. (01. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk