Számolnak a Fideszben is. Ezt onnan lehet tudni, hogy szigorítják a frakciófegyelmet. Az igazolatlanul távol lévőket felnyomják az Országgyűlés Hivatalában, ami fizetéscsökkenéssel jár; de maga a képviselőcsoport is keményít, a fontosabb szavazásokról távol maradókat 50 ezer forint per gombnyomáshiánnyal bünteti. Aki kicsit ügyes, pár nap alatt elbokázhatja teljes illetményét.
A kezdeményezés elmegy a pártfinanszírozás egyfajta reformjának is, de a politikai vetülete érdekesebb. Miért oly fontos a Fidesznek, hogy ráncba szedje képviselőcsoportját? (Egy időben maga a pártelnök vélte úgy, hogy az ország "valós" problémáival foglalkozni az Országház falai közt lehetetlen - az MSZP ekkoriban valóságos népmozgalmat indított, hogy Orbán Viktort "visszahozzuk" az Országgyűlésbe.)
Arról lehet szó, hogy a Fidesz nemcsak mondja, de komolyan is gondolja az előre hozott választások hamari kicsikarását. Erre számos oka lehet; például a vészes forráshiány. Ám sokkal ígéretesebbnek tűnhet nekik a most megszerezhető parlamenti többség mértéke. Az interregnum - merthogy Magyarországon a kormányzás átmenetileg szünetel - egyértelműen nekik kedvez; hasonló népszerűségi mutatókat még senki nem produkált 1990 óta. A párt csúcson van. Lehet, hogy egy év múlva is ott lesz, de lehet, hogy nem - és az a biztos, ami már megvan. Annak érdekében tehát, hogy az egypárti kisebbségi kormány minél előbb összeomoljon, az MSZP-t állandó parlamenti nyomás alatt kell tartani, például sorozatos leszavazásokkal. Ne feledjük: a Fidesz, noha kedveli a parlamenten kívüli technikákat, az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, a kormányt megbuktatni csakis az Országgyűlésben lehet. Egyetlen módon: ha elfogy az országgyűlési többsége. Márpedig május 1. után a kormánynak nem lesz többsége.
A Fidesszel szemben a másik két ellenzéki pártnak nem érdeke az idő előtti voksolás. Az SZDSZ-nek azért nem, mert éppen nem létezik, az MDF-nek meg azért nem, mert épp most lízingelte a Schmuck Andor, ami láthatóan okozott is némi zavart az igazi konzervatív párt működésében. Nekik tehát időre van szükségük. Az SZDSZ-nek azért, hogy túljusson valahogy az álküldöttek miatti botrányon és megpróbálja újra fölépíteni magát - ez ellenzékben nyilván könnyebb, mint kormánypártként. Az MDF-nek pedig azért, hogy a megcélzott "konzervatív" szavazótábor előtt - immár sokadszorra - bizonyítsa, hogy nem az MSZP üzleti nexusainak kegyelméből lehet még a felszínen. Föltűnt? Amióta a Schmuck-affér kitudódott (a pártvezetés az ún. Tisztelet Társaságának szán jónéhány befutónak gondolt helyet az MDF leendő listáin), Dávid Ibolya mintha sűrűbben nyilatkozna a kormány és a kormányfő tehetetlenségéről.
A Fidesz belszigorítási akciójának éppenséggel ez is lehet az oka - nem hagyni teret sem az SZDSZ-nek, hogy ellenzékként, sem az MDF-nek, hogy harcos antigyurcsányistaként jelenjen meg. A kisebbségi MSZP-kormány kényelmes többségéhez - feltéve persze az MSZP egységes és fegyelmezett országházi munkáját - bőven elegendő, ha 6-7 ellenzéki képviselő nincs a teremben a szavazáskor. De ha a Fideszből és a KDNP-ből elegen hiányoznak, az SZDSZ akár minden tagja is voksolhat nemmel az aktuális kormány-előterjesztésre, azzal sem akadályozhatják meg az elfogadását. Ha viszont a Fidesz és a KDNP valamennyi képviselője szavaz, akkor nem lehet eljátszani a kint is vagyok, bent is vagyok játékot. Akkor valóban választaniuk kell: a kormány fontosnak tartott javaslatait vagy leszavazzák, vagy támogatják. Az előbbinél legvégső esetben nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen kormányozni, és tényleg ki kell írni a választásokat. Utóbbinál Orbán Viktor szegezheti az SZDSZ-nek a kérdést: na, szemüveges barátaim, most ti ellenzék vagy kormánypárt vagytok-e voltaképp?
A Fidesz szigorítása az új helyzetre adott első válasz. Nem rossz válasz.
