Kezdetben több témáról, de mostanában már leginkább csak a „lopásról”, a korrupcióról, a klientúra vagyongyarapodásáról zajlik süketek párbeszéde. A kritikusok sorolják az ügyeket, a kormánypártiak pedig bagatellizálják azokat. „Nem hallottam róla.” „Na, ne hülyéskedj.” „Miért, a szocik alatt nem ez ment?” Ha rákérdezünk, olvastad-e a vonatkozó hírt, esetleg magát az oknyomozó cikket, akkor a válasz rendszerint az, hogy „propagandát én nem olvasok”. Van, aki néha egy-egy érvet is odavet, mint Nagy Feró, aki szerint „az nem lopás, ha Mészáros Lőrincet megbízom azzal, hogy építse meg a toronyórát lánccal”. Árulkodó mondat, hiszen toronyórára lánccal ugyan senkinek nincs szüksége – de a művész úgy gondolja, ha egyszer megépül, akkor fölösleges elemezni és oknyomozni.
Homokba dugva
A szándékos vagy motivált tudatlanság jelensége azért meghökkentő, mert szembemegy az örök emberi kíváncsisággal. Miért nem akarunk politikai szempontból érzékeny tényeket megismerni, miközben folyamatosan igyekszünk gyarapítani a tudásunkat? És most nem arra gondolok, amikor egy információ megszerzése túl sok időnkbe, pénzünkbe kerül ahhoz képest, amennyi hasznot hoz. Anthony Downs, a kiváló amerikai társadalomkutató már vagy hetven éve felvetette (An Economic Theory of Democracy, 1957), hogy a választók megdöbbentő tudatlanságának racionális okai lehetnek: a szavazatuk jelentősége elhanyagolhatónak tűnhet a tájékozódás költségeihez képest, ezért nem is tesznek erőfeszítést az információ megszerzéséért.
Ám a szándékos tudatlanság alanya magától az ismerettől, a tudástól fázik, és nem annak nyűgös megszerzésétől. A 2010-es években amerikai kutatók megvizsgálták, hogy országuk választói mennyire hajlandóak a másik oldal véleményét is megismerni. Az eredmény kiábrándító volt: az egyik oldal hívei még akkor sem szívesen olvasnak vagy hallgatnak a másik programjáról híreket, ha azért többet fizetnek nekik. Az eredmények szerint a liberális és a konzervatív szavazók hasonló szinten elfogultak. A motivált tudatlanságot csak akkor sikerült valamelyest csökkenteni, amikor nagyon részletes választ kértek a kérdésekre, mert ilyenkor a válaszadóknak fel kellett adniuk a zsigeri elutasítást, és a tényeket is mérlegelniük kellett.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
