"Immáron sokadszor"

Publicisztika

Az Oktatási Minisztérium (OM) és a Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatala a minapában módosítani kívánta azt a szabályozást, amely a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának elősegítését hivatott szolgálni.

Az Oktatási Minisztérium (OM) és a Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatala a minapában módosítani kívánta azt a szabályozást, amely a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának elősegítését hivatott szolgálni. Az - apró, technikai jellegű - módosítást a minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, illetve megküldte úgymond véleményezésre civilekhez, érdekvédelmi szervezeteknek meg a papsághoz. Lett is belőle - Veres püspök terminológiájával: immár sokadszorra - erős felzúdulás. Előbb a klérus oldalán, majd viszont. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (Makapüsko) levélben jelezte Szüdi János közig. államtitkárnak (OM), ne addig a'. Mely episztolából a következő dolgok derülnek ki.

Dr. Veres Andrásnak kevés fogalma lehet arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek integrált oktatását már vagy két éve támogatja a kormányzat: konkrétan úgy, hogy évi 60 000 forint extra fejpénzt fizet minden olyan hátr. helyz.-ű tanulóért, aki nem hátr. helyz.-ű társaival jár egy osztályba, s emellett az iskola még egyénileg is foglalkozik vele. Dr. Veres ugyanis - leveléből kitűnően - még azt sem értette meg, hogy itt egy módosításról van szó. A püspökök tudatáig az OM kérdéséből mindössze az integrált oktatás kifejezés hatolt el, körülbelül. Ez viszont elég volt ahhoz, hogy a fejük tiszta lila legyen: és, bár nem is erről kérdezték őket, hogy beintsenek mindenféle integrációs törekvésnek. Nehogy már a hülye cigánygyerek megzavarja a "szellemileg-lelkileg egészséges tanulók képességeinek kibontakoztatását". Különben is attól neki lesz rosszabb, mármint a büdös kis kokerónak, hisz "képességeit és tanulási kudarcait, fejlődési és pszichikai hátrányait csak növelni és elmélyíteni fogja", úgy is mint "gátló tényező".

Dr. Veres András püspök, az MKPK titkára levelében nem köntörfalazott. Szavai - amellett, hogy a jelen szabályozás mélységes ignorálásáról tanúskodnak - nem igényelnek különösebb fordítást. A magyar katolikus egyház a szegregáció, az apartheid híve és elszánt előremozdítója, dixi. Ezzel kell együtt élnie mindenkinek e hazában, ezért fizeti az állam a katolikus egyházat, illetve ezt - még egyszer: az apartheidet - támogatják az egyházi adójukkal a katolikus hívők (noha afelől vannak kétségeink, hogy milyen sűrűn kérdezgeti őket a klérus minderről).

Mindezek után Veres püspök, mert nyilván fájt neki, hogy kormányzati szinten rosszallották a levelében foglaltakat, sietve sajtótájékoztatott, mely szerint "politikai, ideológiai támadásról van szó", mármint a magas egyház ellen. Annál is inkább, mert az egyházi iskolákban sokkal több a hátrányos helyzetű gyerek, mint az állami iskolákban (míg a katolikus iskolákban 44, addig az államiakban 18,5 százaléknyi hátrányos helyzetű diák tanul - Veres szerint). Ez bizony meglehet, vagy sem. Elképzelhető, hogy a katolikus iskolákban, óvodákban ennyi, vagy majdnem ennyi, vagy sok hátrányos helyzetű gyerek tanul - nem integráltan. Mindegy is, mert csak a mély sötétség következik az elmondottakból.

Hiszen az apartheid követelése, a megteremtésére, fenntartására irányuló szándék a színtiszta politika. Fellépni ellene - bizonyos esetekben akár politikai eszközökkel is - társadalmi önvédelem. Miről beszél dr. Veres? Ha a püspököknek annyira a szívükön fekszik a cigányság felemelése, akkor miért akarják elkülöníteni őket azoktól, akikhez felemelni lenne a dolguk; akkor hogyan, milyen megátalkodottságból minősíthetik őket, a megalázottakat, kisemmizetteket és elesetteket bármilyen szövegösszefüggésben "gátló tényezőnek", a társadalom "szellemileg-lelkileg" nem "egészséges" részének? S milyen kép lehet a fejükben a szegregáció további, az iskolán kívüli lehetőségeiről és kívánatos mivoltáról? Hova ne járjon még cigány, ahol magyar van?

Vagy annyira mégsem fekszik, csak hazudtak egyet: "immáron sokadszor"?

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.