Irodalmi sikerlista

  • *
  • 2008. augusztus 28.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. július 24. Kedves Narancsosok! Jó ötlet az irodalmi slágerlista! A szavazók személye ellen sincs kifogásom, de arra gondoltam, hogy az olvasókat is meg kellene szavaztatni témában, mert a két lista - a szakmai és az olvasói - egymás mellé helyezve szerintem elég tanulságos volna.

Persze, tisztában vagyok vele, hogy egy ilyen szavaztatás manipulációt rejthet magában, ezért csak azokat a voksokat fogadnám el, amit az újságban található szavazólapon küldenek be. Jó, így is lehet csalni, de akkor legalább azzal járnátok jól, hogy a svindliben érdekeltek (szerzők, kiadók) kénytelenek annyi újságot venni, ahány szavazatot küldenek.

Üdvözlettel

Kalácska Péter

Szentendre

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.