Ritkán fordul elő olyan eset, amikor a kormányzati kommunikáció (és az arra adott reakciók sora) nemcsak a médiateret uralja, de a választók fejében is markáns változásokat idéz elő. A menekültkérdés ügyében pedig pontosan ez történt.
Balázs Zoltán elgondolkodtató cikket írt e lapba a menekültválságról, mely írásban a menekültekkel szembeni morális kötelességek mibenlétéről, a bevándorlás morális kockázatairól és a kozmopolitizmus-nacionalizmus szembenállásról is elmélkedik.
Szegeden nemrég azért vertek meg súlyosan egy egyetemista lányt, mert a barátját menekültnek vagy külföldinek nézték. Ennek fényében is érdemes áttekinteni, hogy mi minden történt a rendszerváltás óta a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni küzdelem terén.
Teljességgel kizárható, hogy a jelenlegi palesztin elitnek valaha is lesz elég nemzetközi hitele, hogy fenyegetőzéseit Izraellel szemben komolyan valóra váltsa.
A miniszterelnöknek sikerült elérni, hogy a világ és főként Európa is megtapasztalhatja azt, amit a magyar polgárok már 2006 óta kénytelenek nap mint nap megélni.
A felsőoktatásban az alap- és osztatlan képzésekbe való bekerülésekhez szükséges minimumponthatár 2009-ben még 160 volt, idén 280, jövőre pedig 300 lesz. Ha a többletpontokat nem számítjuk, akkor színjeles bizonyítvánnyal és érettségivel maximum 400 pontot lehet elérni. Tehát jövőre a bejutáshoz minimum 75 százalékos teljesítményre lesz szükség. Sőt, 2020-tól középfokú nyelvvizsga is kell majd a felsőfokú tanulmányok elkezdéséhez.