Lehullott a lepel a Momentum programjáról

Publicisztika

Egyszerre mond túl sokat és túl keveset.

A 2018-as választásra hirdetett már programot a DK, az Együtt és a Párbeszéd – Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt – is, de ezek közel sem keltettek akkora médiavisszhangot, mint a Momentum október 15-én bemutatott elképzelései. Az ügyes csomagoláson túl ennek nyilvánvaló oka az, hogy a Momentum a legfiatalabb pártként, és centrista, önmagát ideológiával meghatározni nem kívánó tömörülésként mindeddig homályban hagyta a választók előtt politikai arcélét. Ezt a homályt csak részben tudja eloszlatni az Indítsuk be Magyarországot! szlogen mögé helyezett szöveg. Tisztességes, figyelemre méltó munka a 364 oldalas, az élet majd’ minden területére kiterjedő program, mégis az az érzésem, hogy egyszerre mond túl sokat és túl keveset. (…) A többi ellenzéki pártprogrammal összevetve szembetűnő, hogy a Momentum nem közvetlenül a Fidesz-kormányzással szemben határozza meg magát, bár természetesen számtalan helyen bírálja a 2010 után kialakult állapotokat. Ez illeszkedik a párt kommunikációs irányvonalába: eddig sem tartotta fontosnak, hogy a kormány minden intézkedésére feltétlenül és azonnal reagáljon. Ehhez képest érdekes, hogy az alkotmányos visszarendeződésre még mindig ők kínálják a leginkább kidolgozott forgatókönyvet; és általában is az alkotmányossággal foglalkozó Szabad ország fejezetet tartom a legerősebbnek.

Nem újdonság, hogy az alaptörvény „aknamentesítése" után népszavazással megerősített új alkotmányt fogadnának el, és a köztársasági elnök közvetlen megválasztását sem egyedül javasolják az ellenzéki pártok közül. Az alkotmánybírósági reformra viszont egészen konkrét megoldást vázol a Momentum: a korhatár fideszes eltörlése miatt a helyükön maradt alkotmánybírákat elküldenék, a többiekről megerősítő szavazást tartana az Országgyűlés.

Teczár Szilárd publicisztikájának további érdekes részleteit e heti nyomtatott számunkban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.