Publicisztika

Ajövő - hogy Pokorni Zoltán pártvezért idézzem - az emberek lelkében dől el (sőt össze), így hát joggal lehetnénk kíváncsiak arra, vajon mi is lakik a magyar ember lelkében. Miniszterelnökünket is e kérdés foglalkoztathatta a legkitartóbban; nyilvános szereplései és ott elővezetett elmefuttatásai mintha erre utalnának. Az ily alkalmakkor használt újmódi dikció alapján a magyar ember ráér, lehetőleg jó sokáig nem csinál semmit, ám addig is konokan őrzi álmait, és önfeledt lelkesültséggel fogadja be A jövő elkezdődött című szürreális szakácskönyvet, amelyből viszont sajnálatos módon kimaradt a máktea receptje.

Nagy-Britanniában 1997-ben egy gyökeresen új, és a köz ügyeinek intézését szokatlan módon megközelítő politikai szervezet nyerte meg a választásokat. A New Labour, az Új Munkáspárt mintáját azóta több párt is igyekszik követni - Németországban az egykor szintén baloldali Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD), nálunk az egykor szintén radikális Fidesz. Ezek a pártok mostanában dupláztak, vagy dupláznak ciklusaik végén. A New Labour és a Fidesz között persze nem elhanyagolható a különbség: a Labour például nem törekszik "alternatív gazdasági elitet" létrehozni; a "New Labour közeli cég" fogalma Nagy-Britanniában szemantikai nonszensz lenne, s míg a Fidesz a kormányváltást forintra megtervezte, addig a Labourt az ilyesmi nem különösebben érdekli. (Ezért Magyarországon minden ellenkező látszat dacára koránt sincs lefutva a jövő áprilisi választás.) De a politikai technológia mezején a rokonság tagadhatatlan.

Lawrence Lessig, az internettel foglalkozó kiváló jogász elgondolkoztató élményéről számol be Kód című könyvében. Lessig az internet jogi szabályozásával foglalkozó egyetemi kurzusai mellé rendszeresen on-line fórumokat is szervez, ahol a beceneveken belépő hallgatók jegyzeteket cserélhetnek, kötetlenül megbeszélhetik a vitás kérdéseket, barátkozhatnak. Ezek az on-line fórumok remekül kiegészítették az oktatást, és Lessig már épp azon volt, hogy elméletet kovácsoljon az anonimitás jótékony hatásairól. Ám a fórumon egyszer csak megjelent egy új, ismeretlen résztvevő, aki minősíthetetlen, alpári hangnemben kezdte el ócsárolni előbb csak az egyik résztvevőt, majd a tétova reakciók után lényegében a csoport minden tagját.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a múlt héten kiírta, április 7-ére és április 21-ére. De a dátum igazából nem sokat számít: a Fidesznek azért jó, mert most nagyon mennek, az MSZP-nek meg azért, mert áprilisnál tovább amúgy sem futotta volna a pénzükből.

Amióta megkezdődött a terrorizmusellenes koalíció afganisztáni akciója, még inkább amióta lezárulni látszik annak első szakasza, egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hangokkal, amelyek mintha sajnálkoznának azon, hogy mi, új NATO-tagok kimaradtunk egy fontos buliból, a tálib rendszer megdöntéséből. Valószínűleg az e felett érzett térségbeli szégyennek és persze a szokásos neofita buzgalomnak köszönhető, hogy Varsó például sietve felajánlotta: Afganisztánba küldi GROM (Mennydörgés) névre keresztelt, 1992-ben létrehozott, Amerikában kiképzett antiterrorista egységét, a prágai politikusok pedig gyorsan valami hasonlót motyogtak az orruk alatt. Hazánkban is egyre gyakoribbak az olyan kritikus megnyilvánulások, melyek szerint most, a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán, végre mi is komolyan vehetnénk NATO-kötelezettségeinket. Ez utóbbinak (lassan hároméves NATO-tagság után) szerintünk is valóban itt lenne az ideje, de mivel az említett hangok a terrorizmus elleni küzdelmet tekintik "sapkának" a dorgáláshoz, kritikájukat csupán - a bioterrorizmus elleni hazai harc meghirdetéséhez hasonlatos - kurucos lelkesedésként tudjuk értékelni, még akkor is, ha azzal korábban komoly hazai és NATO-posztot betöltő védelempolitikai szakemberek hozakodnak elő.

"Pokorni Zoltán a Népszavának nyilatkozva azt nevezte lényegi kérdésnek, hogy a cigányság sérelmi politizálást akar-e folytatni, elkülönülésre ítéli-e önmagát, és ehhez egy önálló etnikai párt fenntartását szorgalmazza-e, avagy belátja, hogy nincs külön cigány út, hanem az egységes nemzet részeként kíván élni."

Még jól is kijöhet belőle Medgyessy, miért, ha jól áll neki a csíkos; legutóbb Tajvanon a dutyiból jutott be a parlamentbe egy rabláncon sínylődő illető. És ezt a videoizét is jól kitalálta az MSZP, pár napja Juhászt meg Szilit közvetítették a Köztársaság térről, képzeljünk el egy televíziós vitát a két miniszterelnök-jelölt között, kapcsoljuk Medgyessy Pétert a Gyorskocsi utcából, és úgy kezdi a mondatot, hogy 2004-ben, feltételes szabadlábra helyezésem esetén azonnali intézkedéseket foganatosítok annak érdekében, hogy. Esetleg ki lehet szabadítani, mint Táncsicsot.

Hogy mi mindenre lehet képes egy kormány, hogy saját polgárait beterelje a remélt paradicsomba, azt jól példázza Bukarest minapi döntése. Mint ismeretes, a román kormány december elsejétől pénzösszeg felmutatásához köti a kiutazást. Az utasnak, ha a környező országokba készül, ötnapi költségként 250 eurót kell magával vinnie, az EU országokba pedig ennek a dupláját. Ezzel a drasztikus lépéssel a kormány limitálni próbálja a külföldre utazó polgárok számát, illetve igyekszik "megszűrni" őket. A remélt hatás egyértelmű: Románia így talán nagyobb eséllyel kerül majd le a vízumkényszeres feketelistáról.

Azsidó-keresztény erkölcsi princípiumok mindennapjainkat strukturáló elemeit meghatározónak tekintő politikai közvélemény jelentős tényként nyugtázhatta, hogy a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata a múlt héten megvonta a legitimitást a káinita életfilozófiát evangéliumként hirdető belső kalandoraitól, egy az egyházat a MIÉP segédcsapatává zülleszteni próbáló (a minta a németországi nácikeresztények, az úgynevezett Deutsche Christen) irányzattól. Hegedűs Lóránt püspök, e "jobb sorsra érdemes volt egyén" (lásd Ady szavait a püspök kizárólagos példaképének tekintett elődje, a zsidótörvényeket megszavazó Ravasz Lászlóról) és zsidóellenes-rasszista ízű egyházpolitikai-theológiai irányzata elvesztette a színfalak mögött hosszabb ideje zajló csatát. A zsinati grémium - mint hírlik - Biblia-ellenesnek minősítette a püspök hírhedtté vált csemetéjének legutóbbi antiszemita kijelentéseit, és úgy döntött, hogy az egyház lelkészei ezentúl nem, avagy csak pásztori stallumaiknak képviselőségük idejére történő felfüggesztésével vállalhatnak országgyűlési mandátumot. Látszólag minden a legnagyobb rendben van tehát. Allons enfants de la patrie! E pillanattól kezdve egészen más dolog reformátusnak és református lelkésznek lenni, mint immár évek óta. Nyájas pillantások öveznek, régen hallott ismerősök hívnak fel, gratulálnak. A kálomisták visszataláltak hát jobbik énjükhöz. Üdvlövések szertehonnan.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozata csak részben találta alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv (Ptk.) Lex Répássy néven emlegetett, az Országgyűlés kormánypárti többsége által már elfogadott, ám a köztársasági elnök által előzetes normakontrollra küldött módosítását. Az Ab határozata ugyanis az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta a "tág értelemben vett válaszadási jogot". Azaz azt a jogot, hogy ha egy sajtótermékben valakiről a "jó hírnevet, emberi méltóságot sértő" vélemény vagy értékelés jelenik meg, akkor az illető - a polgári peres eljárásban rejlő, és az utóbbi időben egyébként káprázatosan érvényesülő jogorvoslati lehetőségek mellett - ugyanabban a sajtótermékben kifejtheti saját értékelését és nézeteit, és ennek az adott szerkesztőség köteles helyet - újságpapírt vagy sugárzási időt - biztosítani. Sőt: az Ab szerint ez a kötelezettség még akkor sem alkotmányellenes, ha "a(z eredeti, a szerk.) közlemény nem sért alapvető (azaz személyiségi, a szerk.) jogot", mert a válasz célja ilyenkor "az érintett személy saját véleményének a külvilággal történő megismertetése; a válaszadási kötelezettséget tehát a közvélemény minél szélesebb alapon történő formálása, a több forrásból származó tájékoztatás indokolja".

Jó, enyves kezekben van az ország, mert jelenét azok mérgezik-fosztogatják, akiknek se becsület, se törvény nem számít, hogy valóra váltsák álmaikat.

Azt mondja Medgyessy Péter, hogy az ellene folyó lejáratási kampányt a miniszterelnök emberei szervezik; majd a kérdésre, amely ezen mondatának értelmét firtatja, sejtelmesen csak annyit válaszol, hogy hát Kövér Lászlót nem tekintheti másnak, mint a kormányfő közvetlen munkatársának.

Közgyűlést tartott a Magyar Írószövetség. Hogy nincsenek forradalmi idők, azt a heveny érdektelenség is mutatja, amely e vasárnapi kultúrprogramot kísérte. Pedig választás is szerepelt a műsoron, sőt még a vezető politikusokkal történő parolázás és pörlekedés elvi lehetősége is. Egy miniszter (oktatási) és egy pártelnök (szocialista) volt ott.

Közhely, hogy 2001. szeptember 11. óta nem élhetünk úgy, mint azelőtt. A sokk múlóban van - elfogadtuk, hogy mindez tényleg megtörtént velünk. Immár azt kutatjuk: mi jöhet ezek után? És főként: minek kéne jönnie?