Megtörtént végre

  • 2001. április 12.

Publicisztika

Újabb hatalmas kő esett le a szívünkről, amikor megtudtuk, hogy összeült végre a Szent Korona Testület, pedig már komolyan fontolgattuk, hogy lemondásra szólítjuk fel a kormányt, ha ez záros határidőn belül nem következik be, elvégre mi a pitykét ér egy olyan ország, amelynek még Szent Korona Testülete sincs. Semmit, még a nullánál is kevesebbet, a többi ország, ha szembejön vele, megráncigálja a nyakkendőjét, mit flangálsz te itt, te Szent Korona Testület nélküli kis izé, nem is vagy te ország, csak egy lyuk a térképen.

n Újabb hatalmas kő esett le a szívünkről, amikor megtudtuk, hogy összeült végre a Szent Korona Testület, pedig már komolyan fontolgattuk, hogy lemondásra szólítjuk fel a kormányt, ha ez záros határidőn belül nem következik be, elvégre mi a pitykét ér egy olyan ország, amelynek még Szent Korona Testülete sincs. Semmit, még a nullánál is kevesebbet, a többi ország, ha szembejön vele, megráncigálja a nyakkendőjét, mit flangálsz te itt, te Szent Korona Testület nélküli kis izé, nem is vagy te ország, csak egy lyuk a térképen.

De szerencsére ez nem következett be. Van Szent Korona Testületünk.

Az ülésen, amit bővebb információk hiányában magunk vagyunk kénytelenek rekonstruálni, és amelyet az Országgyűlés Nándorfehérvári termében tartottak meg, először Mádl Ferenc emelkedett szólásra, és azt mondta, hogy a Szent Korona, az bizony a Szent Korona, mi pedig a Testülete vagyunk, csak a miheztartás végett, majd feltartotta mutatóujját, és hozzátette, hogy most szükség szerinti, de legalább évenként egyszeri ülésünket tartjuk. Eközben Glatz Ferenc egyre kevésbé értette, hogy mit keres itt.

Ezután Áder János ragadta magához a szót, és elmondta, hogy a Szent Korona Testületet ezentúl is, mint eddig, Szent Korona Testületnek fogják hívni, és punktum, mire Orbán Viktor bólogatott, és egyre kevésbé értette, hogy mit keres itt Glatz Ferenc.

Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a Szent Korona Testület egyik legfontosabb feladata, hogy kitűzze a Szent Korona Testület következő ülésének időpontját, nem beszélve az ügyrend megvitatásáról, melynek szerves része kell hogy legyen az ügyrend megvitatásának besorolása a programpontok közé, illetve a következő ülés időpontjának kitűzése, de ekkor Orbán Viktor figyelmeztette, hogy ezt már mondta. Glatz Ferenc eközben arra gondolt: meg kéne ígérni, soha többet nem leszek a Németh-kormány kultuszminisztere.

Mádl Ferenc erre megjegyezte, hogy gyakrabban kellene találkozniuk, mert ez is milyen jól sikerült, és legyen mondjuk a következő ülés májusban, amit a jelenlévők egyszerű többséggel elfogadtak, mert szerintük is igen jól sikerült a Szent Korona Testület első ülése.

Ennek csak örvendeni tudunk.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.