Mérő László: Maga itt a tánctanár? - Hibás tánclépések

  • .
  • 2008. június 5.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. május 8. Hibás tánclépések Magyar Narancs, 2008.
május 22.

Kedves Narancs,

persze, persze, nem kell szóba állni a nácikkal. De csak azokkal nem kell, akik sokatmondó jelmezekben szimbolikus cselekedeteket visznek végbe, vagy azokkal sem, akik hümmögve, sőt (az ám!) fejcsóválva ballagnak a jelmezesek mögött? Õk ugyanis a csendes támogatók, a weimari demokraták, a profasiszták vagy protofasiszták. Én beszéltem ez utóbbiak közül néhánnyal, és komolyan állítják, hogy ők nem nácik, ők hazafiak és tetszik nekik az Árpád-sávos zászló, és nem örülnek, hogy az ő Árpád-sávos zászlaikat nehéz megkülönböztetni a gecikéitől. Arra a kérdésre, ami a Fidesz-kampány gerincét képezi, hogy ugyanis "magyar vagy, bazmeg?", mi is szívesen válaszoljuk, hogy "igen", hiába, hogy nem tudjuk, mit is jelent ez a szó, és amikor ez a kérdés elhangzik, nem is nagyon van módunk visszakérdezni, hogy "már milyen értelemben, kérlek szépen", de igent mondunk, főleg azért, mert "ez bús merészség (...) világ csodája" (tudom, hogy ez nem erről szól - elragadott a hév: kampány van).

A nemzet politizáló része erősen megosztott, de nem a nyugdíjértékmegőrzési elvek, az egészségbiztosítási reformelképzelések, a homogén betegcsoportokról alkotott markáns vélemények alapján, hanem etikai alapállás, a humánumhoz való viszony szerint. Vannak a fasiszták és profasiszták az egyik oldalon, és vagyunk antifasiszták, akik (nyugodtan vagy befogott orral) a Fidesz ellen fogunk szavazni. De van egy vízióm. A választás előtti nagygyűlésén Orbán majd elkiáltja magát, hogy "vigyék innen az Árpád-sávos zászlókat, látni nem bírom". Lesz morgás, de lesz eredmény is. Mi, aktív antifasiszták meg majd köpni-nyelni nem tudunk és sírós hangon kérdezzük: "Ejnye, te hundsvut, hát eddig is ott lengették előtted, szemedet majd kiverte a sok nyilas jelkép." Orbán pedig ősz halántékához még mindig jól álló pajkos mosollyal, széttárt karokkal visszakérdez: "Megtűröm, az is baj, nem tűröm meg, az is? Hát ezeknek már semmi sem jó?" És kétszázezer (más sajtóorgánumok szerint hétszázötvenezer) embernek lesz egyszerre orgazmusa az Astoriánál.

Mégis, ha tényleg nem tűri meg őket, ha tényleg megmenti a profasiszták lelkét és elszigeteli a fasisztákat, akkor rendben van. Gondolom, a hatalomváltásnál fontosabb ügy a barna (zöld) pestis visszaszorítása. Orbán víziója, vagyis a fasisztáknak ígért két pofon és elbocsátás talán szerepelt Horthy elképzelései között, de az én avétos történelemkönyveim szerint nem pont így történt. Mindenesetre a szőnyegeit és a gyerekeit ne tartsa egy szobában. Hajrá Magyarország, hajrá (nemre, bőrszínre, vallásra stb. tekintet nélkül) magyarok!

Keresztes János

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.