Lassan mozdulnak minálunk a hivatalok. Ez lehet az oka annak, hogy bizonyos feljelentések, amelyek 1996 táján kezdték meg vándorútjukat az APEH-ből az azóta jobblétre szenderült Központi Bűnüldözési Igazgatóság azóta illegális hugyozáson kapott, majd emiatt ad acta helyezett igazgatójának feltételezett tartózkodási helye felé, majd pedig - a célállomás megszűntével - az ORFK nyomozóinak irányába, valahogy nem bírnak úgy istenigazából megérkezni. Vagy ha meg is érkezik az a rohadék akta, hát nem kiderül róla, hogy biceg, nem lehet vele mit kezdeni, egy nyamvadt vádemelést nem lehet belőle összeácsolni?
Az csak a véletlen műve, hogy ezek az akták nem másra, mint a Schlecht Csaba, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Tóth Béla nevével fémjelzett, Fidesz-szagú cégek gyanús ÁFA-ügyleteire és ki nem fizetett köztartozásaira vonatkoznak. E cégek környékén, mint ismeretes, gyakran látták felbukkanni Simicska Lajost, az APEH volt elnökét, azt az embert, akinek a nyomozáshoz adatokat, bizonyítékokat kellett volna szolgáltatnia. Sőt. Az adórendőrség munkáltatójaként éppenséggel még felügyelhette volna is a saját maga ellen folyó vizsgálatot. No, Lajos barátom, hogy is volt azzal a Centummal, fordítja saját maga felé az asztali lámpát Lajos, majd megtörik, és lecsukja saját magát.
Simicska Lajos a Napi Maóban megfenyegette az ügyei után szaglászókat (konkrétan Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselőt). "Az elmúlt három hónapban megöltétek az apámat, az apósomat, az úristen irgalmazzon néktek!" - üzente, azt vélelmezve, hogy családtagjai halálában az ellene folyó "lejáratási kampánynak" komoly szerepe volt.
De Simicska Lajos ellen nem folyik lejáratási kampány. Az összeg, amivel a cégbírósági adatok alapján a nevéhez köthető cégek az államkassza adósai maradtak, milliárdos nagyságrendű. Az állam erre hivatott intézményei és a nyilvánosság előtt erről kellene számot adnia - többek közt - Simicska Lajosnak. Ha tud. Azért, hogy ez így alakult, nem az APEH-elnök és a Fidesz politikai ellenfelei a felelősök. Hanem Simicska Lajos.
Simicska Lajos eszét elvette a gyász. Ez nem valami ironizáló metafora. Ha valakinek meghalnak a szerettei, egyik lehetséges reakciója az, hogy bűnösöket keres. A Köztársaság egyik legfontosabb intézményének elnökét azonban nem vezérelheti irracionális, metafizikus indíttatású bosszúvágy. Evvel végre számot vetettek Simicska hivatali főnökei is. Ám ez csak a dolog egyik része.
A Simicska-dossziénak ugyanis előbb-utóbb meg kell érkeznie az ügyészségre.
Minden részvét mellett.
