Moszkvába, Moszkvába, Moszkvába...

  • 2001. május 17.

Publicisztika

A Magyar Narancs stábja Moszkvában járt, ebédszünetben, hétfőn (ponyegyelnyik). Moszkva nagyon szép város, Lengyelország fővárosa, jól váltják a golyórágót. A kiadós havazásairól és Krokogyil című szatirikus lapjáról híres megyeszékhelyre interjúkészítés céljából érkeztünk. Andrejt kerestük, a híres szatócsot és bérkilövőt. Először az üzletben, ahol eladó, de ott széttárták a karjukat.

n A Magyar Narancs stábja Moszkvában járt, ebédszünetben, hétfőn (ponyegyelnyik). Moszkva nagyon szép város, Lengyelország fővárosa, jól váltják a golyórágót. A kiadós havazásairól és Krokogyil című szatirikus lapjáról híres megyeszékhelyre interjúkészítés céljából érkeztünk. Andrejt kerestük, a híres szatócsot és bérkilövőt. Először az üzletben, ahol eladó, de ott széttárták a karjukat.

Magyar Narancs: Ggye Andrej szicsász?

Leonyid Lenin, üzletvezető: Elvitte próbaútra az anyósát és a Kalasnyikovot, de magukat a reptéren várja.

A reptérre siettünk, ám végül a GUM áruház próbafülkéjében akadtunk Andrejre, a Hamletet próbálta, de kicsi volt rá.

Magyar Narancs: Nu, Andrej Laposkavics, hogy ityeg a fityeg?

AL: 1950-ben ismerkedtem meg a Rajk Lászlóval a jugoszláv határon. A hátamon van egy rés, oda tessék bedobni a pénzt, mert mindjárt lejárok. Papírt is elfogad, forintot nem.

MN: Mi a helyzet Frei Tamással?

AL: Frei Tamással 1950-ben ismerkedtem meg, kanárit importált a Kanári-szigetekről.

MN: Mikor találkozott Juszt Lászlóval?

AL: Juszt Lászlóval 1950-ben ismerkedtem meg, de nem tudnának nagyobb hülyeséget kérdezni vagy bedobni pénzt?

MN: Mi a foglalkozása?

AL: Külsőzök magyar tévécsatornáknak, de nem lehetne egy kicsit sietni, a szomszédban már nagyon vár Lakat T. Károly és a stáb. Egyébként Ina Nyikorognát, a Bolsoj primadonnáját is én tettem el láb alól. Akarják, hogy beszéljek róla?

Hazaérkezésünk után fölkerestük Juszt Lászlót és Frei Tamást, hogy egy nagyobb összeget ajánljunk föl arra az esetre, ha nem engedélyeznék interjúnk közlését. Felajánlásunkat visszautasították, de amikor arra kértük őket, hogy fele ennyiért csókolják meg egymás seggét a tévében, akkor mindketten gondolkodási időt kértek.

Adtunk nekik 24 órát (volt köztük két Doxa is, de nem jártak).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.