Heil Péter

Orbán brüsszeli betlije

Miért reményt keltő az uniós megállapodás a költségvetésről és a jogállamiságról?

Publicisztika

Most akkor győzött vagy vesztett Orbán Brüsszelben? Van vagy nincs működő jogállami mechanizmus? 

Elzárja-e az unió a NER éltető nedvét adó sok ezer milliárdos pénzcsapot? Megnyerte-e máris Angela Merkel a Fidesznek a 2022-es választásokat? Ezen vitatkozik múlt csütörtök óta a magyar nyilvánosság. Ha Európát valójában nem is ez érdekelte, a magyar kormány mozgástere az európai intézményekben megváltozott.

Az elmúlt héten Brüsszelben Orbán Viktor megint úgy érezhette, hogy az események középpontjában áll. Ezúttal nemcsak az M1 Híradója, hanem a világsajtó is közölte a véleményét. És még olyan fénykép is készült, amelyen egyszerre szerepel a nagyokkal – Merkellel, Von der Leyennel és Charles Michellel, no meg „a holland fickóval”. Hívei szemében most ő a főszereplő, a kormányzati propaganda építhette tovább a vezérmítoszt. Pedig a magyar miniszterelnök nagyjából annyira volt főszereplő, mint a sorompó a határátkelőn: a leginkább mindenki annak örülne, ha nem lenne ott. „Államférfiúi” szereplése – akár idén júliusban – abban merült ki, hogy ideig-óráig feltartotta és jó alaposan felbosszantotta a többieket.

A decemberi csúcsról a történelemkönyvek nem a lengyel–magyar vétót fogják megírni, az csak lábjegyzet lesz a koronavírus-válság leküzdésére kitalált 1800 milliárd eurós mentőcsomag történetében. A végül feladott magyar–lengyel blokád több figyelmet akkor kap majd, ha esetleg – isten ne adja – az unióból való kilépés felé vezető út állomásaként kell majd megemlékezni róla. A nemzetközi tudósítások így három dolgot emelnek ki. A 2021–2027 közötti időre szóló hétéves uniós költségvetés elfogadását, a válság utáni újjáépítést szolgáló Next Generation EU program elindítását és a készülő európai klímatörvénnyel kapcsolatos politikai megállapodást.

 

Európában a lényeg

Az első, a költségvetés, azért fontos, mert a brit kilépés utáni időkre biztosítja az unió pénzügyi egyensúlyát, zökkenőmentes működését. Mindezt úgy, hogy mérete egy nagy befizető ország elvesztése ellenére is hasonló az eddigihez. Legnagyobb eredményként pedig olyan új, önálló bevételi forrásokat ad a közösségnek, amelyek növelik majd Brüsszel pénzügyi önállóságát a mindig fukar tagállami pénzügyminiszterekkel szemben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.