Heil Péter

Orbán brüsszeli betlije

Miért reményt keltő az uniós megállapodás a költségvetésről és a jogállamiságról?

Publicisztika

Most akkor győzött vagy vesztett Orbán Brüsszelben? Van vagy nincs működő jogállami mechanizmus? 

Elzárja-e az unió a NER éltető nedvét adó sok ezer milliárdos pénzcsapot? Megnyerte-e máris Angela Merkel a Fidesznek a 2022-es választásokat? Ezen vitatkozik múlt csütörtök óta a magyar nyilvánosság. Ha Európát valójában nem is ez érdekelte, a magyar kormány mozgástere az európai intézményekben megváltozott.

Az elmúlt héten Brüsszelben Orbán Viktor megint úgy érezhette, hogy az események középpontjában áll. Ezúttal nemcsak az M1 Híradója, hanem a világsajtó is közölte a véleményét. És még olyan fénykép is készült, amelyen egyszerre szerepel a nagyokkal – Merkellel, Von der Leyennel és Charles Michellel, no meg „a holland fickóval”. Hívei szemében most ő a főszereplő, a kormányzati propaganda építhette tovább a vezérmítoszt. Pedig a magyar miniszterelnök nagyjából annyira volt főszereplő, mint a sorompó a határátkelőn: a leginkább mindenki annak örülne, ha nem lenne ott. „Államférfiúi” szereplése – akár idén júliusban – abban merült ki, hogy ideig-óráig feltartotta és jó alaposan felbosszantotta a többieket.

A decemberi csúcsról a történelemkönyvek nem a lengyel–magyar vétót fogják megírni, az csak lábjegyzet lesz a koronavírus-válság leküzdésére kitalált 1800 milliárd eurós mentőcsomag történetében. A végül feladott magyar–lengyel blokád több figyelmet akkor kap majd, ha esetleg – isten ne adja – az unióból való kilépés felé vezető út állomásaként kell majd megemlékezni róla. A nemzetközi tudósítások így három dolgot emelnek ki. A 2021–2027 közötti időre szóló hétéves uniós költségvetés elfogadását, a válság utáni újjáépítést szolgáló Next Generation EU program elindítását és a készülő európai klímatörvénnyel kapcsolatos politikai megállapodást.

 

Európában a lényeg

Az első, a költségvetés, azért fontos, mert a brit kilépés utáni időkre biztosítja az unió pénzügyi egyensúlyát, zökkenőmentes működését. Mindezt úgy, hogy mérete egy nagy befizető ország elvesztése ellenére is hasonló az eddigihez. Legnagyobb eredményként pedig olyan új, önálló bevételi forrásokat ad a közösségnek, amelyek növelik majd Brüsszel pénzügyi önállóságát a mindig fukar tagállami pénzügyminiszterekkel szemben.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk