Heil Péter

Orbán brüsszeli betlije

Miért reményt keltő az uniós megállapodás a költségvetésről és a jogállamiságról?

Publicisztika

Most akkor győzött vagy vesztett Orbán Brüsszelben? Van vagy nincs működő jogállami mechanizmus? 

Elzárja-e az unió a NER éltető nedvét adó sok ezer milliárdos pénzcsapot? Megnyerte-e máris Angela Merkel a Fidesznek a 2022-es választásokat? Ezen vitatkozik múlt csütörtök óta a magyar nyilvánosság. Ha Európát valójában nem is ez érdekelte, a magyar kormány mozgástere az európai intézményekben megváltozott.

Az elmúlt héten Brüsszelben Orbán Viktor megint úgy érezhette, hogy az események középpontjában áll. Ezúttal nemcsak az M1 Híradója, hanem a világsajtó is közölte a véleményét. És még olyan fénykép is készült, amelyen egyszerre szerepel a nagyokkal – Merkellel, Von der Leyennel és Charles Michellel, no meg „a holland fickóval”. Hívei szemében most ő a főszereplő, a kormányzati propaganda építhette tovább a vezérmítoszt. Pedig a magyar miniszterelnök nagyjából annyira volt főszereplő, mint a sorompó a határátkelőn: a leginkább mindenki annak örülne, ha nem lenne ott. „Államférfiúi” szereplése – akár idén júliusban – abban merült ki, hogy ideig-óráig feltartotta és jó alaposan felbosszantotta a többieket.

A decemberi csúcsról a történelemkönyvek nem a lengyel–magyar vétót fogják megírni, az csak lábjegyzet lesz a koronavírus-válság leküzdésére kitalált 1800 milliárd eurós mentőcsomag történetében. A végül feladott magyar–lengyel blokád több figyelmet akkor kap majd, ha esetleg – isten ne adja – az unióból való kilépés felé vezető út állomásaként kell majd megemlékezni róla. A nemzetközi tudósítások így három dolgot emelnek ki. A 2021–2027 közötti időre szóló hétéves uniós költségvetés elfogadását, a válság utáni újjáépítést szolgáló Next Generation EU program elindítását és a készülő európai klímatörvénnyel kapcsolatos politikai megállapodást.

 

Európában a lényeg

Az első, a költségvetés, azért fontos, mert a brit kilépés utáni időkre biztosítja az unió pénzügyi egyensúlyát, zökkenőmentes működését. Mindezt úgy, hogy mérete egy nagy befizető ország elvesztése ellenére is hasonló az eddigihez. Legnagyobb eredményként pedig olyan új, önálló bevételi forrásokat ad a közösségnek, amelyek növelik majd Brüsszel pénzügyi önállóságát a mindig fukar tagállami pénzügyminiszterekkel szemben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.