Heil Péter

Orbán brüsszeli betlije

Miért reményt keltő az uniós megállapodás a költségvetésről és a jogállamiságról?

Publicisztika

Most akkor győzött vagy vesztett Orbán Brüsszelben? Van vagy nincs működő jogállami mechanizmus? 

Elzárja-e az unió a NER éltető nedvét adó sok ezer milliárdos pénzcsapot? Megnyerte-e máris Angela Merkel a Fidesznek a 2022-es választásokat? Ezen vitatkozik múlt csütörtök óta a magyar nyilvánosság. Ha Európát valójában nem is ez érdekelte, a magyar kormány mozgástere az európai intézményekben megváltozott.

Az elmúlt héten Brüsszelben Orbán Viktor megint úgy érezhette, hogy az események középpontjában áll. Ezúttal nemcsak az M1 Híradója, hanem a világsajtó is közölte a véleményét. És még olyan fénykép is készült, amelyen egyszerre szerepel a nagyokkal – Merkellel, Von der Leyennel és Charles Michellel, no meg „a holland fickóval”. Hívei szemében most ő a főszereplő, a kormányzati propaganda építhette tovább a vezérmítoszt. Pedig a magyar miniszterelnök nagyjából annyira volt főszereplő, mint a sorompó a határátkelőn: a leginkább mindenki annak örülne, ha nem lenne ott. „Államférfiúi” szereplése – akár idén júliusban – abban merült ki, hogy ideig-óráig feltartotta és jó alaposan felbosszantotta a többieket.

A decemberi csúcsról a történelemkönyvek nem a lengyel–magyar vétót fogják megírni, az csak lábjegyzet lesz a koronavírus-válság leküzdésére kitalált 1800 milliárd eurós mentőcsomag történetében. A végül feladott magyar–lengyel blokád több figyelmet akkor kap majd, ha esetleg – isten ne adja – az unióból való kilépés felé vezető út állomásaként kell majd megemlékezni róla. A nemzetközi tudósítások így három dolgot emelnek ki. A 2021–2027 közötti időre szóló hétéves uniós költségvetés elfogadását, a válság utáni újjáépítést szolgáló Next Generation EU program elindítását és a készülő európai klímatörvénnyel kapcsolatos politikai megállapodást.

 

Európában a lényeg

Az első, a költségvetés, azért fontos, mert a brit kilépés utáni időkre biztosítja az unió pénzügyi egyensúlyát, zökkenőmentes működését. Mindezt úgy, hogy mérete egy nagy befizető ország elvesztése ellenére is hasonló az eddigihez. Legnagyobb eredményként pedig olyan új, önálló bevételi forrásokat ad a közösségnek, amelyek növelik majd Brüsszel pénzügyi önállóságát a mindig fukar tagállami pénzügyminiszterekkel szemben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.