Lantos Gabriella

A halálos káosz

Így kezeli félre Orbán a járványt

  • Lantos Gabriella
  • 2020. december 16.

Publicisztika

A Covid-19 szorítása egy év után sem enged. A legtöbb kontinens és ország a második hullámnál tart, néhol, mint Japánban vagy Szerbiában, már a harmadik kezd kirajzolódni. Magyarországon karácsony előtt egy héttel a második hullám közepe felé tartunk: mind a megbetegedések, mind a halálozások száma magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.

A Covid-19 szorítása egy év után sem enged. A legtöbb kontinens és ország a második hullámnál tart, néhol, mint Japánban vagy Szerbiában, már a harmadik kezd kirajzolódni. Magyarországon karácsony előtt egy héttel a második hullám közepe felé tartunk: mind a megbetegedések, mind a halálozások száma magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.

Érdemes összehasonlítani Orbán teljesítményét a szlovák és az osztrák járványkezeléssel. Szlovákiában az 1 millió főre vetített Covid-halottak száma 205 fő; Ausztriában 475, Magyarországon 686.

A hazai járványkezelés eredménytelensége kristálytisztán megmutatja, mire – milyen kevésre – képes a túlcentralizált, militáris logika alapján szervezett, kizárólag a kiválasztottak érdekeit szolgáló kormányzás. A számok nem hazudnak: az illiberalizmusnak nem csak szimbolikusan, de tényszerűen is halálosak a következményei.

A szlovák modell: politikától független, szakértői járványkezelés

Esztergomot Párkánytól nemcsak a Duna, hanem egy világ választja el. A szlovákok a pandémia legfontosabb mutatója szerint háromszor sikeresebben védekeznek, mint az Orbán-kormány. Szlovákia járványkezelése példamutató, Európában a skandinávok és baltiak után náluk haltak meg a legkevesebben. A szlovákok elfogadták azt a járványtani egyszeregyet, hogy a gyorsaság fontosabb, mint az intézkedések ereje vagy társadalmi elfogadottsága. Akkor kell a leghatározottabban lépni, amikor a hétköznapi emberek számára ez még teljesen indokolatlannak tűnik, így politikailag rendkívül kockázatos. Mégsem késlekedtek. Az első hullámban – az észak-olaszországi katasztrófa láttán – ők vezették be a leggyorsabban a korlátozásokat, akkor, amikor mindössze 16 fertőzöttet tartottak nyilván az országban. Ekkorra ugyanis Peter Pellegrini kormányfő pártja, a Smer már elvesztette a választásokat, így nem kötötték politikai szempontok. Szigorú, népszerűtlen intézkedéseket vezetett be. Ezeket és az adatok transzparenciáját az utódja, Igor Matovič is megtartotta. Meg is lett az eredménye: májusban már feloldhatták a korlátozásokat.

Ám a szlovák nyaralók is visszahurcolták a Balkánról a fertőzést. A miniszterelnök augusztusban beismerte: „győzött a vakmerőség, a könnyelműség és az egoizmus”. És megint elsőnek léptek. Október 1-jén, napi 567 új fertőzöttnél elrendelték a vészhelyzet bevezetését. Aztán a hó végén országos, teljes körű tesztelést indítottak, először Európában. A két hét alatt letesztelt 3,6 millió állampolgár 1 százaléka bizonyult pozitívnak. Egy angol kutatóközpont szerint ez a tömeges tesztelés és a fertőzöttek ezt követő elkülönítése 60 százalékkal csökkentette a fertőzöttség szintjét, és annyit ért, mint 4–5 hét kijárási tilalom. De­cem­ber 12-én az 5,5 milliós Szlovákiában 38-an haltak meg koronavírusban. Ezt azonban még mindig túl soknak tartják, ezért újabb szigorításokat vezetnek be. Aznap Magyarországon 162-en hunytak el. Ez lakosságarányosan több mint kétszer annyi halott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.