Lantos Gabriella

A halálos káosz

Így kezeli félre Orbán a járványt

  • Lantos Gabriella
  • 2020.12.16 21:00

Publicisztika

A Covid-19 szorítása egy év után sem enged. A legtöbb kontinens és ország a második hullámnál tart, néhol, mint Japánban vagy Szerbiában, már a harmadik kezd kirajzolódni. Magyarországon karácsony előtt egy héttel a második hullám közepe felé tartunk: mind a megbetegedések, mind a halálozások száma magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.

A Covid-19 szorítása egy év után sem enged. A legtöbb kontinens és ország a második hullámnál tart, néhol, mint Japánban vagy Szerbiában, már a harmadik kezd kirajzolódni. Magyarországon karácsony előtt egy héttel a második hullám közepe felé tartunk: mind a megbetegedések, mind a halálozások száma magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.

Érdemes összehasonlítani Orbán teljesítményét a szlovák és az osztrák járványkezeléssel. Szlovákiában az 1 millió főre vetített Covid-halottak száma 205 fő; Ausztriában 475, Magyarországon 686.

A hazai járványkezelés eredménytelensége kristálytisztán megmutatja, mire – milyen kevésre – képes a túlcentralizált, militáris logika alapján szervezett, kizárólag a kiválasztottak érdekeit szolgáló kormányzás. A számok nem hazudnak: az illiberalizmusnak nem csak szimbolikusan, de tényszerűen is halálosak a következményei.

A szlovák modell: politikától független, szakértői járványkezelés

Esztergomot Párkánytól nemcsak a Duna, hanem egy világ választja el. A szlovákok a pandémia legfontosabb mutatója szerint háromszor sikeresebben védekeznek, mint az Orbán-kormány. Szlovákia járványkezelése példamutató, Európában a skandinávok és baltiak után náluk haltak meg a legkevesebben. A szlovákok elfogadták azt a járványtani egyszeregyet, hogy a gyorsaság fontosabb, mint az intézkedések ereje vagy társadalmi elfogadottsága. Akkor kell a leghatározottabban lépni, amikor a hétköznapi emberek számára ez még teljesen indokolatlannak tűnik, így politikailag rendkívül kockázatos. Mégsem késlekedtek. Az első hullámban – az észak-olaszországi katasztrófa láttán – ők vezették be a leggyorsabban a korlátozásokat, akkor, amikor mindössze 16 fertőzöttet tartottak nyilván az országban. Ekkorra ugyanis Peter Pellegrini kormányfő pártja, a Smer már elvesztette a választásokat, így nem kötötték politikai szempontok. Szigorú, népszerűtlen intézkedéseket vezetett be. Ezeket és az adatok transzparenciáját az utódja, Igor Matovič is megtartotta. Meg is lett az eredménye: májusban már feloldhatták a korlátozásokat.

Ám a szlovák nyaralók is visszahurcolták a Balkánról a fertőzést. A miniszterelnök augusztusban beismerte: „győzött a vakmerőség, a könnyelműség és az egoizmus”. És megint elsőnek léptek. Október 1-jén, napi 567 új fertőzöttnél elrendelték a vészhelyzet bevezetését. Aztán a hó végén országos, teljes körű tesztelést indítottak, először Európában. A két hét alatt letesztelt 3,6 millió állampolgár 1 százaléka bizonyult pozitívnak. Egy angol kutatóközpont szerint ez a tömeges tesztelés és a fertőzöttek ezt követő elkülönítése 60 százalékkal csökkentette a fertőzöttség szintjét, és annyit ért, mint 4–5 hét kijárási tilalom. De­cem­ber 12-én az 5,5 milliós Szlovákiában 38-an haltak meg koronavírusban. Ezt azonban még mindig túl soknak tartják, ezért újabb szigorításokat vezetnek be. Aznap Magyarországon 162-en hunytak el. Ez lakosságarányosan több mint kétszer annyi halott.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk