Sausic Attila

Vészmadarak és békegalambok

Az iszlám és a muszlimok Európában

Publicisztika

Az Európai Unió újabb bevándorlási hullámmal szembesül. Mit ígér az iszlám és a muszlimok európai jelenléte? Mi az észszerű: a konfrontáció vagy a dialógus?

A történelem előrejelzése éppúgy bizonytalan, mint az időjárásé. Ha egy feltevés igazolódik, a történeti meteorológus eltalálta a valóságban rejlő lehetőségek egyikét; e valóság azonban másként is alakulhatott volna. Nem ritka, hogy gyakorlati cáfolatban részesül egy elméletileg viszonylag jól megalapozott prognózis, például Marx hipotézise a munkásosztály vezette társadalomról. Még abban sem könnyű megegyezésre jutni, bekövetkezett-e vagy sem egy előrejelzés. Milyen az idő, amikor esik az eső és süt a nap? Az ilyenkor felsejlő szivárvány is tapasztalat, és ezért érvelhettek sokan amellett, hogy az államszocializmus a kapitalizmusnál szebb korszak, mert humánusabb, kizsákmányolástól mentes társadalmat teremt.

Megközelíthető meteorológiai hasonlattal Európa, azon belül az EU állapota és jövője is. Derengés láttán nem mindig eldönthető, hogy hajnalodik-e vagy alkonyul. A kilencvenes évekig úgy tűnt, folytatódik a sikertörténet, mert a távolban ott lebegett a szabad és önkéntes, nemzetek feletti európai föderáció látomása. Az ezredforduló után azonban válságra válság következett.

Eurábia látomása

A megrázkódtatások gazdasági és politikai alakban jelentkeznek, de tartósnak az EU-n belül egymásba csúszó történelmi hagyományok feszültségei nyomán bizonyulnak. Ismét igazolódott, hogy társadalmak szocializációja éppoly nehezen megváltoztatható, mint bármely ember neveltetése. A kontinens keleti felében a polgári fejlődés megkésettsége és gyengesége a szovjet típusú diktatúra bukása, a nemzeti önrendelkezés visszanyerése után is kifejtette hatását. Ez a hagyomány éppúgy idegen testként ékelődik az unióba, mint egy másik, a múlt század hatvanas éveitől kezdve itt megtelepedett tradíció: az iszlám.

Az utóbbi két évtizedben számos esszéistát, publicistát, társadalomtudóst és szépírót – Walter Laqueurtől kezdve Douglas Murray-n és Bat Ye’oron át Michel Houellebecq-ig – emlékeztetett alkonyra az európai demokrácia állapota. Víziójuk Eurábia fogalmában összegezhető, amely az iszlám hamarosan bekövetkező uralmát ígéri Európában. A német bestsellerlistákon taroltak Thilo Sarrazin könyvei, amelyekben a szerző adatok tömkelegével igyekezett alátámasztani a muszlim kisebbség demográfiai térfoglalását és beilleszkedésének reménytelenségét.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)