„A világtörténetben az emberek cselekedetei még valami mást eredményeznek általában, mint amit céloznak és elérnek, mint amit közvetlenül tudnak és akarnak. Megvalósítják érdeküket; de ezzel még valami továbbit hoznak létre, ami belsőleg szintén benne rejlik, de nem volt tudatukban és szándékukban” – írja történetfilozófiájában Hegel, aki ezt az ész cselének nevezi.
Jó lenne hinni, hogy az ész cselezte ki Budapest vezetését is, amely novemberben pályázatot írt ki a Bálna értékesítésére, és amely ezt a pályázatot végül jelentkező híján bebukta. Tarlós és a kormány működése azonban meghaladja Hegelt. Az ész csele akkor érvényesült volna, ha a városvezetés ambíciói dacára a kulturális központ a budapesti önkormányzat tulajdonában marad.
Természetesen nem ez történt. Noha az egykori Közraktárak átépítésével létrejött Bálnára a Matolcsy György vezette MNB is szemet vetett, Lázár János kancelláriaminiszter pedig november végén bejelentette, hogy a kormány megvásárolja az épületegyüttest a Nemzeti Turisztikai Ügynökség számára, a főváros által meghirdetett pályázatra már senki sem adott be ajánlatot.
| ||
A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt a pályázat eredménytelenné nyilvánításáról, valamint arról, hogy a városvezetés kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal a Bálna értékesítéséről. Ez azt jelenti, hogy az érvénytelen pályázat ellenére Tarlósék továbbra is szabadulnának a Bálnától, és azt is, hogy a kormány annak ellenére meg akarja venni, hogy a pályázatra nem jelentkezett.
A kormány magatartása érthető. A főváros ugyanis 11 milliárd forintos minimálárral hirdette meg az egykor CET-nek nevezett kulturális és kereskedelmi központot, a pályázat érvénytelenítésével azonban ez a feltétel már nem köti sem az eladót, sem a vevőt.
A kormány és a főváros tehát most alkudozásba kezd, aminek aligha lehet az a vége, hogy az önkormányzat többet vagy akár csak az eredetileg tervezett 11 milliárdot megkapja az ingatlanért. Budapest ikonikus épülete – melynek a Tarlós vezette önkormányzat képtelen volt megtalálni a szerepét – tehát biztosan áron alul kerül ki a fővárosi vagyonelemek sorából.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a főváros kevesebbet tud majd a Bálnáért kapott pénzből például a felújítás alatt álló M3-as metró akadálymentesítésére költeni – ahogyan persze bármi másra is. Ez az adásvétel tehát kizárólag a kormány érdekeit szolgálja, a fővároséit nem.
Ellenkező esetben ugyanis a főváros megvizsgálta volna az ingatlan hasznosításának más lehetőségeit is. Ez lehetett volna a Bálnának az ellenzék által preferált bérbeadása is, de – maradva az eladásnál – alacsonyabb minimálárral is megversenyeztethette volna az épületet, amelyet az vihet majd, aki többet ajánl érte. Az első verziót azonban a városvezetés lesöpörte, utóbbi pedig fel sem vetődött.
Elvileg persze most is fennáll annak a lehetősége, hogy ha a kormány nem ajánl elfogadható összeget a Bálnáért, akkor a főváros nemet mond egy megalázó, valamint az önkormányzat és a budapestiek érdekeivel ellentétes ajánlatra, azonban a főváros pénzét, vagyonát és hatásköreit a kormánynak ellenkezés nélkül átadó városvezetést ismerve nagyobb összeget erre nem tennék.
Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n
Liberális szemmel – Republikon
Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.
