Geréb Ágnes, a mozgalmi vezető
Geréb Ágnes

Geréb Ágnes, a mozgalmi vezető

  • Mikecz Dániel
  • 2018. január 24.

Liberális szemmel – Republikon

Miután Geréb Ágnes perújítási indítványát elutasította a bíróság, a magyar közéletben szokatlan szolidaritási mozgalom vette kezdetét.

Múlt szombaton több tucat szimpátiatüntető jelent meg a Szabadság hídon, hogy együttérzését fejezze ki Geréb Ágnes mellett és tiltakozzon az ítélet ellen. A megmozdulást otthon szülő anyák szervezték, akik úgy érzik, hogy Geréb Ágnesnek köszönhető többek között az apás szülés, és hogy nem választják el az újszülöttet édesanyjától.

Ritka eset, hogy egy bírósági ítélet szolidaritási mozgalmat vált ki. Hasonlóra Budaházy György ügye kapcsán került sor, akit egy hét évig tartó eljárás során 13 év fegyházra ítélt a bíróság. Tiltakozásokat váltott ki továbbá Ahmed H. elítélése is, akit Budaházyhoz hasonlóan szintén terrorizmus vádja miatt vettek őrizetbe és kapott végül börtönbüntetést. Természetesen teljesen más ügyekről és kontextusról van szó. Budaházy György a radikális jobb mártírja, Ahmed H. sokaknak a menekültellenes kormányzati propaganda számára alkalmas bűnbak, míg Geréb Ágnes az őt támogatók szerint az orvoslobbi áldozata.

Geréb Ágnes

Geréb Ágnes

Fotó: Németh Dániel

Budaházy esetében magától értetődő, de valójában Geréb is politikai, mozgalmi vezetőnek tekinthető. Nem a pártpolitika vagy az utcai mozgósítás értelmében, hanem a mindennapok politikájának tekintetében. A politikatudományban szubpolitikának is nevezik azt a teret, ahol állampolgárok autonóm szerveződésein keresztül valósul meg politikai nyomásgyakorlás. Itt olyan ügyek is politikaivá válhatnak, amelyeket korábban nem érintettek közéleti viták. Ilyen a szülés is, amit – Geréb támogatói szerint többmilliárdos üzletet lévén – nem akar elengedni a szülészorvosok lobbija.

Nem pusztán egészségügyről, szakmai monopóliumokról van azonban szó Geréb Ágnes ügyében. Az otthon szülés ugyanis a magánéleti autonómiát is érintő kérdés. Magyar politikai örökség, hogy sokan egyéni stratégiák révén kívánnak előnyökre szert tenni, és nem kollektív megoldásokat (szervezetek létrehozása, politikai aktivitás) keresnek gondjaik megoldásához. A demobilizáció, az egyéni stratégiák keresése felértékeli aztán a magánélet autonómiáját. Ezért oly népszerű az otthoni pálinkafőzés engedélyezése, ezért váltott ki akkora felháborodást a netezés bármiféle adóztatása vagy korlátozása, és ezért nem merné még egy erős választói támogatottsággal bíró konzervatív kormány sem korlátozni az abortuszt.

A kényelmetlen közéleti klíma mellett az életmódon keresztül a magánszférában lehetséges a politikai identitások ápolása. Az otthon szülés lényege pedig éppen az, hogy megkérdőjelezi az állam fennhatóságát a szülés folyamatára. Geréb Ágnes tehát egy „csendes” mozgalom vezetője, egy többek között alternatív fogyasztási minták révén is létező politikai identitás ikonja. Elítélése, börtönbüntetése ezért vált oly sok vitát kirobbantó közéleti kérdéssé.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.