Civil háború

  • Mikecz Dániel
  • 2017. január 12.

Liberális szemmel – Republikon

A civilek ellen intézet támadás új helyzetet teremt, hiszen a Fidesz korábban vigyázott arra, hogy a bűnbakképzés ne érintsen valós magyar társadalmi csoportokat.

Nem üres fenyegetésnek bizonyultak a miniszterelnök szavai, amikor úgy nyilatkozott, hogy 2017 „Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni”. Az Országgyűlés honlapjára ugyanis felkerült a tavaszi ülésszakra tervezett törvényalkotási program. Ezek szerint áprilisban fogja benyújtani a kormány azt a törvényjavaslatot, amely alapján kibővíthető a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre. A tervezettel kapcsolatos újságírói kérdésre Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy válaszolt, hogy a Fidesz-frakció a tisztánlátás érdekében támogat minden hasonló tervezetet. Németh Szilárd a sajtótájékoztatón egyébként sem rejtette véka alá véleményét, szerinte ugyanis „a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”. A kormányzati fellépésnek Németh szerint „eljött a nemzetközi lehetősége”, ami minden bizonnyal Donald Trump megválasztására vonatkozik, aki maga sincs jó véleménnyel Soros György tevékenységéről. Korábban, a Norvég Alap támogatásait kezelő civil szervezetek elleni kormányzati fellépés után Barack Obama elnök konkrétan utalt a magyar kormányzati túlszabályozásra és megfélemlítésre.

Már a 2014-es választások után sem volt világos, hogy az újabb kétharmados mandátumtöbbséget élvező kormány miért érezte szükségét a norvég civil ügy kirobbantására, hiszen a támogatások elosztásának módjáról csendesebben is megegyezhetett volna a norvég kormánnyal. Utólag kiderült, hogy az adóhatósági vizsgálatot maga a miniszterelnök rendelte el, valamint az illiberális államról szóló beszédében is úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy nem civilekről, hanem az ő olvasatában fizetett politikai aktivistákról van szó. A Fidesz szerint ugyanis nem lehet legitim az a civil szervezet, amely mögött nem tömegtámogatás, hanem külföldről érkező pályázati forrás áll.

false

A probléma gyökere az, hogy a rendszerváltás után sok civil szervezet az önkénteskedés és az adományozás kultúrájának hiánya miatt rá volt utalva az egész civil szektort támogató donorszervezetekre. Ez a függés később is megmaradt, valamint az uniós csatlakozással módosult is, amennyiben nem az USA, hanem az EU lett az egyik legfontosabb szektorfejlesztő ebben a tekintetben. Könnyen belátható, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása több akadályba is ütközik. A magyar civilek így fontos uniós forrásoktól esnének el, ráadásul az is kérdés, hogy mi történik többek között a hazai nemzeti kisebbségek anyaországi támogatásával, a kulturális és tudományos együttműködésekkel.

A technikai részleteken túl természetesen a tervezetnek a politikai célja az izgalmasabb. A Fidesz, úgy tűnik, veszélyesnek érzi hatalmára nézve a kormánnyal kritikus civil szervezeteket, amelyek ugyanakkor korábban is kritizálták a hatalmon lévőket, a TASZ pedig Orbán Viktor jogi képviseletét is ellátta egy alkalommal. Ezek a szervezetek valóban aktívak a kormány számára fontos szakpolitikai kérdésekben is, mint pl. a menekültválság kezelése, bár tevékenységük számtalan olyan területre kiterjed, amely nem áll a politikai érdeklődés középpontjában. A mostani vita tárgyát a Soros György alapítványa által nyújtott valóban tetemes támogatások adják, azonban a kritizált szervezetek politikai hatása nem csupán a források függvénye. Jelentőségüket elsősorban a politikai baloldal széttöredezettsége, válsága teremtette meg. A 2014-es ellenzéki összefogás sikertelensége után létrejött egy olyan politikai tér, amelyet részben tudatosan, részben a körülmények folytán a kormánykritikus civil szervezetek tudtak elfoglalni. Ilyen volt a Humán Platform, amely már a netadós tüntetések előtt is aktívan lépett fel a kormánnyal szemben. Másfelől a civilek politikai szerepét éppen a kormány emelte ki a már említett 2014-es vegzálásokkal.

A Fidesznek azonban tudnia kellene, hogy ezek a szervezetek önmagukban nem jelentenek politikai alternatívát, bármennyire állítsák is az ellenkezőjét a vágyvezérelt megállapítások. A szóban forgó szervezetek eddig nem adták a jelét annak, hogy önállóan vagy szövetségben közvetlen politikai befolyásra törekednének. Egyetlen apró kivétel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által kezdeményezett, a kvótanépszavazáson az érvénytelen szavazat leadására buzdító nem-igen kampány, amelyhez csatlakozott a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság is.

A civilek ellen intézet ismételt támadás új helyzetet teremt, hiszen a Fidesz korábban vigyázott arra, hogy a bűnbakképzés ne érintsen valós magyar társadalmi csoportokat. A brüsszeli elitek és a menekültek olyan elvont kategóriák, amelyeket lehet hibáztatni, támadni a társadalmi béke relatív megőrzése mellett. A kritizált civil szervezetek azonban részei egy olyan politikai miliőnek, amelyhez konkrét hazai társadalmi csoportok kapcsolhatóak, az intézkedésekkel szemben tehát erősebb társadalmi ellenállás várható. Ezeknek a konfliktusoknak az eszkalálódása azonban sürgetné azt, hogy a megtámadott civil szervezetek akár közvetlenül is védelmet remélhessenek az ellenzéktől. Ha nem sikerül az akár csak áttételes szövetségi hálózatok kialakítása, úgy a választói felhatalmazással bíró kormány fog harcolni a magukat csupán morálisan és szakmailag legitimálni tudó civil szervezetekkel. Ha ebben a konfliktusban nem kapnak szerepet az ellenzéki politikai pártok, úgy erősödni fog hazánkban a politikaellenes hangulat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.