Használt buszok a BKV-nál: tűzoltásnak is gyatra
orban_bkk_top.jpg

Használt buszok a BKV-nál: tűzoltásnak is gyatra

  • Király Dávid
  • 2018. augusztus 23.

Liberális szemmel – Republikon

Nem az a baj, hogy használt buszokat vesz a BKV, hanem az, hogy csak olyan régi járművekre van pénze, amelyeket megvenni is kár.

Tizenkét darab 14 éves használt csuklós buszt vásárol a BKV Svájcból – írták a lapok a napokban. A hír több helyen úgy jelent meg, hogy a közlekedési vállalat 14 éves buszokkal fiatalítja a 13 éves átlagéletkorú flottáját. Ez persze jól hangzik, de nem igaz; ahogyan azt a BKV is elismerte: ezek a járművek a buszpark fiatalítására nem alkalmasak. Tegyük hozzá, hogy ez sem feltétlenül igaz, hiszen ha a 14 éves buszok ennél idősebb járműveket váltanak ki, akkor a flotta – ha nem is sokkal – fiatalodik.

Noha az elmúlt körülbelül tíz évben a BKV többször is szerzett be nyugatról alacsony padlós, viszonylag környezetkímélő, netán klímás buszokat, amelyekkel nyugdíjazni lehetett 20-25 éves magas padlós, környezetszennyező Ikarus buszokat, a mostani beszerzés célja nem elsősorban a fiatalítás, hanem a járműpark bővítése. A 3-as metró felújításának előrehaladtával ugyanis a BKV-nak mind több buszra lesz szüksége, annyi pénze pedig nincs, hogy csak új járműveket szerezzen be, de erre még visszatérünk.

A budapesti luxus netovábbja: a légkondis busz

Még csak június van, de a fővárosiak már hőgutát kapnak a buszokon. A legtöbb esetben nem a klímaberendezés rossz, hanem a szabályozás. Budapest az elmúlt években sokat tett azért, hogy közösségi közlekedése – legalább az igények szintjén – megfeleljen a kor elvárásainak: elsősorban a kötöttpályás közlekedés fejlesztésében gondolkodik, új járművek beszerzése esetében minimális elvárás az akadálymentesség és törekszik a környezetbarát technológia alkalmazására.

Valószínűleg sokan nem értenek egyet, de fontos leszögezni: használt buszt venni alapvetően nem ördögtől való. Egy jó utakon, rendeltetésszerűen használt, magas színvonalon karbantartott, Dániából, Norvégiából, Belgiumból vagy épp Svájcból származó 6-8 éves busz komoly előrelépést jelent egy olyan közlekedési vállalat számára, amely még 32 éves buszt is üzemeltet (és nem nosztalgiajáratként). Ettől nem leszünk, pontosabban nem ettől leszünk Nyugat-Európa roncstemetője.

Itt is érvényes a használtautó-vásárlás egyik alapszabálya: nem kilométert/évet veszünk, hanem állapotot. Nem megfelelő karbantartás mellett, csapnivaló utakon egy buszt 4-5 év alatt is le lehet lakni (kérdezzék csak meg a BKV-t!), ezzel szemben egy 10 éves jármű is lehet olyan állapotban, hogy azzal még 6-8 évig biztonságosan, a megszokottnál akár magasabb komfortfokozaton is lehet utasokat szállítani, feltéve persze, hogy vigyázunk rájuk, csak ebben sajnos nem vagyunk túl jók.

A hírekben szereplő 14 éves Van Hool buszokkal és még inkább a tavaly nyáron forgalomba állított, ennél is idősebb, 15-17 éves Mercedes buszokkal azonban más a helyzet:

ezek kétszer-háromszor is elérték már azt a korhatárt, amikor nyugaton újakra cserélik őket,

így honosításuk, valamint fenntartásuk egyre emelkedő költsége várhatóan olyan magasra rúg majd, hogy beszerzésük gazdaságossága, értelme erősen megkérdőjelezhető.

Érdemes röviden felidézni azt is, hogyan jutottunk idáig. A BKV, illetve a közlekedési vállalatot tulajdonló főváros 2016-ban 150 darab csuklós buszt akart venni a 3-as metró pótlására, le is folytatta az ehhez szükséges közbeszerzést, amelyet a lengyel Solaris nyert meg buszonként 277 ezer eurós árral. A szerződést azonban már nem köthették meg, a kormány ugyanis kitalálta, hogy feltámasztja a magyar buszgyártást és ebben kiemelt szerepet szánt a Volán mellett a BKV-nak is, így a lengyel buszok megvásárlásához szükséges hitel garanciáját megvonta.

A magyar buszgyártás azonban a mind szánalmasabb próbálkozások ellenére sem támadt fel és ezt nemrég a kormány is elismerte, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter júliusban egy kormányinfón úgy fogalmazott: „magyar buszgyártást szeretnénk, de eddig ebben kudarcot vallottunk”. Ennek a kudarcnak az eredményeképpen sem lengyel, sem magyar buszok nem álltak forgalomba Budapesten, így a BKV most 14-17 éves buszokkal zsonglőrködik és jól láthatóan

elképzelése sincs, hogyan oldja meg a 3-as metró buszos pótlását, amikor a vonalat nemcsak este és hétvégenként kell majd teljes hosszában lezárni.

Budapest vezetése előszeretettel hivatkozik a kormánnyal való jó kapcsolatára, különösen amióta a Miniszterelnökséget nem Lázár János vezeti. Márpedig ha a kormány, illetve annak a főpolgármesterrel jó viszonyt ápoló tagja is elismeri, hogy a magyar buszozást bebukta, akkor érdemes lenne a két éve fiókba került busztendert leporolni, az innen-onnan összeszedett néhány tucat nyugati buszmatuzsálem ugyanis sem mennyiségében, sem minőségében nem elegendő a metró pótlására.

Aztán ha ez megvan, akkor a budapesti közösségi közlekedés rövid, közép- és hosszú távú finanszírozásáról is ejthetnének néhány baráti szót.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.