„Emlékszel? Karl-Marx-Stadtban ért minket a meteorológiai nyár. Fiatal agrárhallgató voltál, amikor összefutottunk, összefutott szánkban a nyál” – énekli/mondja Pajor Tamás, a Neurotic zenekar egykori frontembere „A múlt hosszúra nyúlt” című számban. A héten azonban jóval kevésbé romantikus, noha érzelmektől túlfűtött események történtek az egykori Karl-Marx-Stadtban, régi-új nevén Chemnitzben.
Még múlt vasárnap hajnalban késelt meg egy 22 éves iraki és egy 23 éves szíriai menekült három embert az ikonikus, 13 méter magas Karl Marx-szobornál. A három áldozat közül a 35 éves, apai ágon kubai származású sértett a kórházban belehalt sérüléseibe. Még aznap futballhuligánok mozgósítottak a közösségi médiában egy megemlékező gyűlésre, amelyen 800 ember jelent meg, közöttük 50 erőszakos, szélsőséges tüntetővel. A tömeg nem csak külföldieket, de rendőröket is megtámadott. Másnap a radikális jobboldali Pro mozgalom helyi csoportja szervezett tüntetést, arra válaszul pedig a Balpárt (die Linke) egy ellentüntetést. A két eseményen kb. 6000, illetve 1500 ember jelent meg, akik közül húszan megsérültek. Szeptember 1-jére pedig a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) és a korábbi drezdai iszlámellenes tüntetéseket szervező Pegida hirdetett meg néma megemlékezést.
Nem egyedülálló esetről van szó, hiszen a már említett Pegida mozgalom 2014 októberétől szervezett tüntetéseket Drezdában a bevándorláspolitika, az iszlamizáció ellen. A 2015-ös menekültválság nyilvánvalóan fokozta ezeken a tüntetéseken a részvételi hajlandóságot. A Pegida-tüntetéseken a szervezők és szimpatizánsok hangsúlyozták, hogy a résztvevők csupán a menekültválság miatt „aggódó polgárok” (besorgte Bürger).
A radikális jobboldali tüntetéseken különböző háttérrel és a törvénysértésre vagy az erőszakosságra való eltérő hajlammal rendelkező tiltakozók jelenhetnek meg. A Pegida esetében korábban sem csupán békés polgárok gyűltek össze. Egy év alatt 940 bűnesetet regisztráltak a hatóságok a Pegidával összefüggésben, amelyek a tiltott önkényuralmi jelképek használatától a testi sértésen át a terrorcselekményig terjedtek. A menekültek elleni bűncselekmények azonban nem korlátozódnak az egykori NDK területére. Egész Németországban 2017-ben több mint 2200 bűntényt követtek el menekültek kárára. A Chemnitzben történtek azonban annyiban különböznek a korábbi eseményektől, hogy menekültek által elkövetett erőszakos bűncselekményre, gyilkosságra reagál a radikális jobboldali szcéna. Ez a körülmény utólagosan igazolja a radikális jobboldaliak politikai álláspontját, segít nekik minél több embert toborozni a tüntetésekre. További lényeges szempont, hogy a gyász, a néma vonulás olyan tiltakozási forma, ami lehetővé teszi, hogy enyhítsék a szélsőségesség stigmáját.
Chemnitz kapcsán azonban érdemes a jobboldali radikalizmus forrását is újragondolni. Nagyon leegyszerűsítve két fő elméleti irányzat létezik arra, hogy mitől alakulhat ki a jobboldali radikalizmus vagy szélsőségesség. A pszichológiai elmélet a személyiségben keresi azokat az elemeket, amelyek az egyént radikalizálhatják. A másik irányzat szerint az okok inkább szociológiai természetűek, és az egyén gazdasági, társadalmi lecsúszástól való félelmével kapcsolatos. Miközben a szűkebb, militáns radikális jobboldali csoportok között nagyobb a jelentősége az autoriter személyiségtípusnak, a szélesebb tüntetési mozgósítás szempontjából Chemnitzben fontosabb a lecsúszástól való félelem, ami azonban nem csupán gazdasági tekintetben jelenik meg, de érzékelhető a polgárok által a város, a lakóhely kiürülésében, a megszokott élet elvesztésében.
E sorok szerzőjének volt szerencséje idén nyáron két hónapot eltöltenie Chemnitzben egy kutatói ösztöndíj révén. Ami rögtön feltűnő a több mint 240 ezres városban, hogy alig lehet látni embereket, autókat az utcákon. Olyan az utcakép, mintha minden nap éppen világbajnoki döntőt játszana a német válogatott. A városban igen sok helyen vannak bedeszkázott ablakú, elhagyott házak, mintha nem a föld egyik leggazdagabb országában járnánk. Chemnitz osztozik egész tartományának sorsában. A jelenleg 4 milliós Szászországból a rendszerváltás óta 750 ezer fő vándorolt el nyugatra, főleg jól képzett emberek. Ahogy a szász integrációs miniszter fogalmazott, egy egész generáció hiányzik keletről. Kint tartózkodásom alatt szűnt meg 23 év után az egyik kedvelt helyi kocsma és koncerthelyiség. Ahogy honlapjukon írják: „Valami nem stimmel ezzel a várossal, ha egymás után négy ismert bár zár be.” Chemnitzet elhagyták azok a polgárai, akik képesek lettek volna arra, hogy élénk kulturális életet tartsanak el és sűrűbbé szőjék a város civil társadalmát. Nem csupán egyes egyének, társadalmi csoportok, hanem egész városok lecsúszásáról van tehát szó. Ebbe a közegbe érkezik aztán a radikális Alternatíva Németországét párt, amely 2017-ben 24,3 százalékkal, csupán 0,6 százalékponttal lemaradva a kormányzó CDU mögött a második legerősebb politikai erő lett. Chemnitzben így a rendszerváltás gazdasági és társadalmi következményei hozzák vissza a meghaladottnak remélt szélsőséges jobboldali reakciókat. A múlt hosszúra nyúlt.
Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.
Liberális szemmel – Republikon
Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.
