Tarlós megmutatja: a mostaninál is öregebb buszokat vesz a BKV
10455098_535310286611834_6566742178289154736_n.jpg

Tarlós megmutatja: a mostaninál is öregebb buszokat vesz a BKV

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 22.

Lokál

Alig használt, 14 éves buszok érkeznek Budapestre Svájcból.

Új buszok beszerzését is ígéri a BKV, addig viszont régiekkel oldja a meg a pótlást a közlekedési vállalat.  Nagyságrendileg évi hárommilliárd forintja van saját forrásból a Budapesti Közlekedési Zrt.-nek (BKV) autóbuszok beszerzésére – közölte a társaság a Világgazdasággal.

Ebből 40 új buszra futja, ám egyelőre 12 használt Van Hool típusú busz érkezik. A mindössze 14 évet futott buszok ősszel állnak forgalomba Budapesten, ahol a buszok átlagéletkora 13,4 év.

A legidősebb aktív autóbusz egy több mint 32 éves Ikarus 280-as, a legfiatalabb pedig egy alig három hónapos Modulo M168d.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.