A Frici

  • 2016. július 2.

Snoblesse

Barátok, kollégák verssel-énekkel-tánccal emlékeznek Hollósi Frigyesre

Mi is emlékezünk, 7 kérdés című  sorozatunkból idézünk egy részletet:

Melyik kitalált figuránál érezte leginkább, hogy mintha önről mintázták volna?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Aki nagyon közel áll hozzám, az a Švejk. Különösen akkor éreztem szoros rokonságot Švejkkel, amikor a kötelező katonai szolgálatomat töltöttem. Ha megírtam volna a katonakalandjaimat, azt Hašek is megirigyelhette volna. A legkisebb ember is úgy bánt velünk, kopaszokkal, mint a kapcájával. Gyalogsági ásók tetején, alsógatyában kellett verset mondanom, és még sok hasonló őrültséget kellett csinálnom. Aztán fordult a kocka, rájöttem, hogy itt azért sokkal hülyébb emberek vannak nálam. Amikor aztán zászlóaljírnok lettem, már én hozattam fel a reggelit.

A hat másik kérdés-válasz itt olvasható, a barátok pedig a Kőszegi Várszínházban emlékeznek meg a nagyszerű színészről, aki a színház művésze volt 17 évig.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.