A hiány felmérése

  • 2016. július 25.

Snoblesse

Esterházy Péter-emlékülés a Gólyavárban.

Barátok, pályatársak, kollégák, rajongók, ösztönös és professzionális olvasók emlékeznek és emlékeztetnek Esterházy Péter felmérésben is felmérhetetlen örökségére. Valahogy így:

false

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

„A hiány, amely a magyar irodalmi és közéletet 2016. július 14-én, Esterházy Péter halálával érte, még alig felbecsülhető. Nem vállalkozunk arra, hogy tárgyszerűen közelítsünk hozzá – arra bőven lesz még idő, alkalom és lehetőség. Azonban a gyász első, személyes és megrázó tapasztalata után megpróbálunk elkezdeni egy olyan munkát – szövegmunkát, ő is így mondaná –, amely felméri azokat a területeket, azokat a képességeket és beszédmódokat, amelyekben Esterházy Péter otthonos és megkerülhetetlen volt, amelyekkel foglalkozott, amelyeket érintett vagy akár csak említett. A nyelv, amelyben mindenkinél jobban hitt, létrehozta saját formáit, és létrehozza az emlékezés és számvetés sajátos alakzatait is.” Résztvevők: Bazsányi Sándor, Borhy László, Kovács András Bálint, Kovács Géza, Körmendy Zsuzsanna, Kulcsár Szabó Ernő, Mártonffy Marcell, Michaletzky György, Radnóti Sándor, Radnóti Zsuzsa, Sipos Balázs, Szüts Miklós és Takács Zsuzsa.

Az esemény az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a Magvető Kiadó közös szervezésében valósul meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.